Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - RECENZIÓK - Sawyer, Frank: Edwards, David L.: Christianity: The First Two Thousand Years

Recenziók 167 nek arról, hogy az Egyesült Államokban egyre inkább a durva anyagi­asság, vad versenyszellem és erőszak uralkodik el, nagyobb mérték­ben, mint más demokratikus nemzeteknél. Amerika megszokott vála­sza erre az, hogy ezeket a problémákat is meg lehet oldani. Amerika egyaránt nevezetes a problémák pragmatikus megközelítéséről és újításairól. Ez hatással volt a vallásra is, például a szektás mozgal­mak burjánzásában, melyek igazán termékeny talajra leltek Ameriká­ban. Gondolhatunk itt a mormonokra, Mary Baker Eddy „Keresztény Tudomány”-ára, vagy a Jehova tanúi mozgalomra. Jellemző még Amerikára az ébredési mozgalmak, a hatalmas evangelizációs kampá­nyok, a „fundamentalizmus” és a pünkösdi mozgalom. Mindezek ke­vésbé voltak meghatározóak Európában. Miközben Eszak-Amerika előrébb járt a demokráciában, az Egyesült Államok déli része - önző gazdasági okoknál fogva - szégyenletesen lemaradt a fekete lakosság­gal való bánásban, tette ezt gyakran Bibliával a kezében. A 20. szá­zad második felében Amerika polarizálódott a hippiknek és a több „törvényességet és rendet” akaróknak köszönhetően. A század végé­hez közeledve a vallás újra föllángolt a New Age mozgalommal. Harvey Cox fogalmazta meg a modernitás dilemmáját, ünnepelve a „szekularizált város” szabadságát. Egy későbbi műve már egy új spiri- tualitás kereséséről szólt. Amerika megtanult jobban a dolgok mélyé­re nézni Martin Luther King halála és a vietnámi háború után. Idő­közben befolyásos vallási vezetői közül némelyek, mint például Billy Graham rávilágítottak az amerikai (fundamentalista stílusú) vallásos­ság erősségeire és korlátáira is. Pozitívumként látták annak őszinte­ségét és arra való törekvését, hogy az alapvető bibliai igazságokat tanítsa anélkül, hogy elveszne elvont teológiai értekezésekben. Abban azonban tévedett, amikor úgy gondolta, ezt népszerűsítheti és elfo­gadtathatja nagyszabású show-kal és egy kis érzelgőséggel. A televízi­ós evangelizátorok között voltak olyanok, akik helyzetükkel visszaélve, belebuktak ebbe a megközelítésbe. Túlságosan bíztak a pragmatikus módszerekben és saját sikerükben. Ott, ahol vallási ha­talmat és sikert találunk, természetszerűleg az ezekkel való visszaélés sem marad el. Amerikában azonban ennek sokkoló hatása volt, éppen a vallás optimistább volta miatt. Jellemző még Amerikára a felekeze­tek magas száma, mely a néptömegek sokféle országból való beván­dorlásának eredménye. Amerika meghatározó teológusai között talá­lunk egy testvérpárt, nevezetesen Reinhold és Richard Niebuhrt, akik abban segítettek Amerikának, hogy leküzdje azt az „erkölcsi egyszerű­

Next

/
Oldalképek
Tartalom