Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - RECENZIÓK - Sawyer, Frank: Edwards, David L.: Christianity: The First Two Thousand Years

168

Egyháztörténcti Szemle 1/1 (2000)

ségét”, hogy „Isten a mi oldalunkon áll”. Amerikai részről a teológia területén manapság a gyülekezetépítés mozgalom hatása jelentős. Edwards erről nem ír sokat, bár nem kerüli el figyelmét, hogy ott, ahol az egyházakat mint önkéntes alapon szerveződő közösségeket tekintik - ahogyan az Amerikában is történt - ott az egyházak gyorsan változó társadalmi csoportosulások jegyeit öltik magukra, mely csoportok kliens-orientáltak és jól elsajátították annak módszereit, hogyan lehet az európai kiöregedett népegyházaknál ügyesebben vonzani az embereket. Az egyház története többek között arra taníthat meg, hogy ha egy adott társadalomban sikeres az egyház, az nem feltétlenül azért van, mert hű marad az evangéliumhoz.

Mi a helyzet Latin-Amerikával? Itt másképpen alakult az egyház története. Amikor a spanyolok és portugálok meghódították a ma Latin-Amerikaként ismert területet, a magukkal hozott üzenet két dologról szólt: Istenről és az aranyról. Irtózatos keveréke volt ez az evangélium hirdetésének és a háborúzásnak, a bennszülött „indiánok” földjüktől és szabadságuktól való megfosztásának. Az őslakosság nagyjából kihalt a hódítást kísérő háborúk és járványok következtében. Kultúrájukat tönkretették, őket rabszolgasorsba hajtották és a hódítók birtokain dolgoztatták. Az indiánok nem értették a latin misét, a Biblia pedig még hosszú ideig nem jutott el a laikusokhoz. A reformáció hatása is sokáig távolmaradt Latin-Amerikától. Amíg Eszak-Amerika támogatta a demokráciát és az üzlet terjedését, az oktatást és az egyenlőség eszméit, addig Latin-Amerika feudális társadalomra épült, a fejlődés pedig kizárólag az irodalmi ideálokra korlátozódott, nem sok gyakorlati változást hozva a lakosság többsége életében. Az osztályrétegződés máig sem nagyon változott a déli kontinens sok helyén. Ellenálló mozgalmak születtek az elit réteg és a hadsereg gyakorolta nagy elnyomás miatt. A híres forradalmak közé tartozott az 1959-es Castro vezette felkelés Kubában, és a sandinistáké Nicaraguában. Ezek között az ellenállási mozgalmak között nem egy a széles néprétegektől indult el és az utóbbi időben a szegénység megszüntetéséért küzdő, szociálisan érzékeny papok támogatását is élvezi. így jött létre egy kisebb, de annál erősebb „Keresztyének a szocializmusért” mozgalom, majd pedig az ún. felszabadítás teológia kifejlődése gyakorolt jelentős hatást a változtatni akaró magatartásra. Azonban ez az irányzat is az egyház más berkeinek éles bírálatával találta magát szemben. A 21. század küszöbén Latin-Amerikában a szegénység felszámolásáért küzdők véleménye az, hogy a kolonializ-