Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth István György: Raguzai Lajos, a hódoltság utolsó misszionáriusa
Tóth István György: Raguzai Lajos 17 császáriakkal, a török birodalom pedig „Moscoviával”, azaz Nagy Péter orosz cárral háborúzott, ráadásul a pestis pusztított errefelé is. A temesközi katolikusok létszámára - a demográfia számára is fontos adatokat szolgáltatva e forrásokban éppenséggel nem bővelkedő területről! - éppen Raguzai Lajos beszámolóiból kapunk képet, ezt jól egybevethetjük a boszniai provinciális adataival: míg a misszionárius 1708-ból, addig a bosnyák rendtartomány feje 1715-ből közölte a temesközi katolikusok számát. Raguzai Lajos szerint Temesváron 24, Temesrékáson 50, Cellán 30, Marosszigeten 20, Varadián 7, Lippán 8, Karánsebesen 12, Szlatinán 40 katolikus háztartás volt, ezzel szemben Krassóváron nem kevesebb, mint 700 háztartásban éltek katolikusok, azaz ebben a városban mintegy három és félezer katolikus lakott. Ezeket az adatokat megerősítik a hét évvel későbbi levélben foglaltak, amelyek minden bizonnyal az utolsó alkalommal közöltek számszerű adatokat a török alatt élő magyarországi katolikusokról: a bosnyák tartományfőnök szerint Temesvárott 9, Temesrékáson 48, Cellán 13, Marosszigeten 8 háztartásban éltek katolikusok, háztartásonként 4-6 fővel, ezen kívül Temesvárott mintegy száz szökött német katona, rabszolga és szolgáló, ezek is katolikusok. A provinciális szerint is Krassóvár volt az egyetlen olyan temesközi helység, ahol nagyobb számban laktak katolikusok, bár erről pontos számot nem tudott közölni. Raguzai Lajos leveleiből kitűnik, hogy a török hatóságok nem tiltották a misszionáriusok munkáját - legalábbis a török alattvalónak számító bosnyák ferencesek és a szultáni hűbéres raguzai ferencesek működését megtűrték. A misszionáriusok azonban egyrészt állandóan ki voltak téve a törökök önkényes (és a hangsúly itt nem a rendszeres, hanem az önkényes jellegen van!) zaklatásainak, másrészt a török hatóságok jóindulatának megnyerésére komoly összegeket kellett áldozni, emiatt a misszionáriusok gyorsan eladósodtak. Raguzai Lajos leveleiben beszámolt arról, hogy a törökök több ízben megverték, de ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a misszionárius hat évig téríthetett a török uralom alatt álló Temesvárott, és végül nem a pasa vagy a kádi, hanem a saját rendi elöljárói űzték el. Raguzai Lajos, mint ezt a hívei kiemelték, jól ismerte a török szokásokat, és tudta, hogyan kell megolajozni az oszmán hatóságokkal tartott kapcsolatot: „A törökök maguk ugyan gőgösek, de mástól elvárják az alázatot - összegezte tapasztalatait Raguzai Lajos a Hitterjesztés Szent Kongregációja bíborosai számára - ezért aztán nem is jöhetnek
