Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rácz Kálmán: Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia vagyoni vitája, 1919-1938
118 Egyháztörténeti Szemle I/1 (2000) Az említett, ultimátumnak beillő 1935-ös csehszlovák javaslat után pedig még határozottabban lépett fel a Szentszék a per visszavonása érdekében. Mivel Róma érdeke az volt, hogy a birtokok újra egyházi rendelkezés alá kerüljenek, s Prága kijelentése ezt veszélyeztetni látszott, elfogadta egyezkedési javaslatukat. Ezt követően a Vatikánból erős nyomást gyakoroltak Serédire. A hercegprímás nyomban Rómába utazott, s a pápa, Pacelli államtitkár és Pizzardo helyettes államtitkár előtt kifejtette, hogy mivel a hágai, csehszlovák kormány ellen indított per visszavonása esetére nem lát olyan megfelelő garanciát, amely a magyarországi egyház jogos követelését biztosítja, s mivel a magyar kormány is ragaszkodik a per folytatásához, nem áll módjában azt visszavonni. De mivel nem szeretné a Szentszék tárgyalásait meghiúsítani, bizonyos feltételek mellett hajlandó a perek felfüggesztésére. Mégpedig ha a csehszlovák kormány biztosítja arról, hogy visszaállítja a lefoglalás előtti állapotokat, az elmaradt jövedelmeket kiadja, az okozott károkat megtéríti, és az érsekségi birtokok megosztása esetére biztosítja, hogy mind a magyar, mind a szlovák egyházi jogalanyokra eső rész csakugyan birtokukban is maradhat, úgy, hogy azzal szabadon rendelkezhetnek. A kiadás és kártérítés után a megosztást a Szentszék végezné, vagyis ő döntené el, az érsekség csehszlovákiai dismembrálandó darabjának mennyi lesz átadandó, figyelembe véve, hogy a prímási javak - bárhol is vannak - a prímást ületik „mert a prímást a politikai határok nem osztották két részre”.25 A pápa jóváhagyta Serédi javaslatát, hogy a megosztást egy négy tagból álló bíborosi bizottság végezze. A bizottság tagjai Pacelli, Sincero, Serafini és Rossi bíborosok lettek volna. Prága viszont elzárkózott a feltételek teljesítése elől. Ennek ellenére Serédi, mivel belátta, hogy a Szentszék nélkül nem sokra megy, felfüggesztette a pert. Ezután Prága gesztusértékű intézkedést tett. Jelképesen átadta a birtokokat a szlovák püspökökből álló egyházi bizottságnak, a zárlat alól viszont nem oldotta fel. Ezenkívül beleegyeztek, hogy a Vatikán által megállapítandó kártérítést átutalják a magyar érdekelteknek. Szavuknak nyomatékot adva megküldték a birtokok jövedelméből egy bizonyos összeget Serédinek. 25EPL. B 489 1934 D/C.
