Egyházi Értesítő, 1990 (314-325. szám)
1990-02-01 / 315. szám
Kedves Olvasó! A múltkorában beszélgetés közben a szó az imádságra terelődött és valaki csendesen megjegyezte, hogy neki a legszebb és legfontosabb imádsága ez: ’’Szeretlek, Uram, jézus!” Elgondolkoztatott ez a kijelentés, és megvallom, elszégyeltem magam. Mert eszembe jutott az én sok gyarló imam, amely nem all egyébből, mint kérésből es bizony elfelejtem elmondani az Urnák, hogy mennyire szeretem. Pedig én is nagyon szeretem Jézust, csak nem igen ismételgetem neki, hiszen úgyis tudja! Amikor két fiatal szív egymásra talál és felfedezi, hogy szerelem fejlődik közöttük, ugy-e de sokszor elmondják egynásnak, hogy: "Szeretlek, kedvesem!” Egyik se fárad bele se abba,hogy mondja, se abbaj hogy hallja. És amikor két ember igazán szereti egymást, akkor hosszú évek során is folyton ismételgetik egymásnak azt a bűvös szót, hogy "Szeretlek!" így kellene ennek lenni a Jézus es a mi esetünkben is. Jézus bezzeg lepten-nyomon mondogatja nekünk, hogy mennyire szeret bennünket: az I- ge szavai és az (3 kereszthalála erre a legfontosabb példák, De mi mondjuk-e Neki? Nem kellene-e nekünk is minden imánkat ezzel a vallomással kezdenünk? Nem azért olyan erőtlen a mi keresztyénsé^ünk, mert hiányzik az "első szeretet" - ahogyan azt a Jelenések könyvéből olvashatjuk? És ahogyan elgondolkoztam mindezeken, eszembe jutott ennek a vallomásnak á három kezdőbetűje:. S,U,J. Ha eltekintünk a "ly" és a "j" magyar helyesírás szabályaitól, akkor ez a három betű együtt ezt jelenti: "SÚLY". Ha én szeretem az Urat, az nekem súlyt, tartást, biztonságot ad. Ha én ezt szivemből, igazán érzem, akkor fo^om Neki mondani minduntalan, hogy ezáltal közelebb kerüljek Hozzá, es igy Neki alkalma legyen az 6 kimondhatatlan kegyelmét velem közölni. Ha mi nem csak az imainkat kezdjük ezzal a vallomással, hanem lépten-nyomon ismételgetjük is azt, - akkor imádkozunk szüntelenül, - ahogyan azt Pál apostol tanitja. Mondd el Jézusnak naponta sokszor, kedves Olvasó, hogy "Szeretlek, Uram Jézus!" Te fogsz erősödni általa! Testvéri köszöntéssel Szent-Ivány JÓzsefné. Egyházi Értésitő. 1990 február ho.
