Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1917-03-01 / 3. szám
Egyházi élet. 2 1017 Márczius. Kis krónika. Az Egyesült Államok új elnökét, helyesebben mondva, a régi elnököt, ki a következő négy évre is elnökké választatott, márczius 4-én és 5-én iktatták be hivatalába. Woodrow Wilson az elnök, a tavaly novemberben lefolyt választások alkalmával, nagyrészben annak köszönhette megválasztását, hogy, a mint a választási kortes-jelszö mondotta, “he kept us out of war“, azaz hogy neki köszönheti az Egyesült Államok népe, hogy nem kevertetett bele az európai háborúba. Reméljük, bár a jelek egészen mást jósolnak, hogy “béke-elnök” lesz s nem viszi bele a nagy véregnzésbe Amerika béke.szerető népét a következő négy év alatt sem. Háborús szelek fújnak mindefelölről s az Egyesült Államok népe is attól tart, hogy belekeveredik az európai háborúba. Az elnök a németek submarine háborúja miatt már széttépte a Németországgal eddig fenállott diplomácziai összeköttetést s lehet, hogy ugyanezt fogja tenni Ausztria-Magyarországgal is. Legutóbb ismét megjelent a kongressusban Wilson elnök s felhatalmazást kért, hogy a kereskedelmi hajókat a német submarine-ok ellen felfegyvereztetheS- se s egyéb szükséges lépéseket is megtegyen, a mit "> akar, arra nézve, hogy az amerikai érdekeket a tengeren megvédje. Ez ellen a kívánság ellen, mely az elnöknek teljhatalmat adott volna, a senátus 12 tagja La Follette wisconsin-i senátor és Stone, a senátus külügyi bizottságának elnöke vezetésével, olyan eredményesen harczolt, hogy' a mostani senátus bezárásákor, március 4-én délben, az e tárgyban beadott javaslat nem került szavazásra s igy az elnöknek a kongressus nem adta meg, a mit kért. Ezzel azonban a háborús felhők még nem oszoltak szét, mert az elnök, támaszkodva a képviselőház szavazatára, továbbá a senátus nagyrészének mellette való állásfoglalására, ha tanácsodóira hallgat, keresztül viszi akaratát s igy valószinüleg kenyértörésre kerül a sor Németországgal, azaz beüt ide is a háború. Mexico elnöke, Carranza tábornok jegyzéket intézett Wilson elnökhöz s ebben értesíti, hogy Mexico semleges akar maradni az európai háborúban és azért az angol hajóknak olajat ezután nem fog eladni, kéri az Egyesült Államokat is, hogy az európai háború tüzét ne segítse pénzzel, élelmiszerekkel és municzióval, mert a semleges államoknak nem elősegíteni, hanem, minden segítség megvonásával, oltani kell ezt a tüzet. Összeesküvés Amerika ellen. Carranza jegyzéke felköltötte az Egyesült Államok gyanúját s titkos kémeivel végre kiderítette, hogy Németország az Amerikával való háború esetére jó előre biztosítani kívánta magát a Mexico-val és Japánnal Amerika ellen való szövetséggel. Az ide vonatkozó eredeti okiratok, a melyek állítólag a német külügyminisztertől származnak, az elnök kezében vannak s nagy a felháborodás az egész Amreikában. Ez a titkos terv is sietteti a Németországgal való háború kitörését. A presbyteriánusok hazafiak. A presb. egyházban a világiak missiói szövetségének Lexington-ban, Ky.: február 24-én tartott gyűlésében mintegy kétezer képviselő a következő határozatot hozta: Amerikai vagyok. Szeretem a hazámat s hiszek annak nagy hi\atásában. Azért kötelezem magamat, hogy’ minden erőmmel közre munkálkodom abban, hogy hazám történelmi ideáljai megőriztessenek s az a hivatása, hogy az emberiséget, mint Isten apostola, a keresztyén demokrácziához vezesse, betéljesittessék.” Szép és hazafias szavak; de egy egyház vezető férfiainak szájában ezek semmiesetre sem a háború pártolását jelentik, mint azt az elfogult sajtó magyarázza. Vagy’ ha háborút jelentenek, hazafiasak ugyan, de nem keresztyéniek. Angol óvatosság. Az Egyesült Államok, Németországnak a diplomácziai összeköttetés megszakítása miatt haza küldött képviselői, a nagykövei, a konzulok és hivatalnokai részére szabad utazást biztosított. Az angolok azonban a hajót, melyen ezek elindultak New Yorkból, Halifax-ban, Canada kikötőjében, feltartóztatták s majdnem két hétig vizsgálgatták az utasok útleveleit, különösen podgy'ászát és a hajó-rakományt, de még a czipöket és phonográphokat is. Nagy óvatosságból, nehogy a németek felhasználhassák, elkobozták a czipők gummi-sarkait és a phonográphok lemezeit is. Drágaság. Az európai háborút okolják Amerikában is az élelmi szerek drágaságáért. S érthető is, hiszen minél többet szállítanak innen Európába, annál kevesebb marad itt s annál drágább is lesz az. De a bölcsek, kik már állami vizsgálatot is követelnek, kisütötték, hogy azért nagy a drágaság, mert a kikötőkbe Európa részére vasúton szálitott élelmi sze. reket a német submarine-októl való félelem miatt a hajók nem vették át s igy a sok vasúti megrakott kocsi nem szabadítható fel, hogy az amerikai városok részére is szállítson élelmi szereket. New Y'ork-ban, Philadelphiá-ban és Chicago-ban a drágaság miatt nagy zavargások voltak, de az elfogult sajtó már bebizonyította, hogy csak a bevándoroltak s azok is valószinüleg német izgatás miatt, zavarognak minden ok nélkül. Pedig mindnyájan érezzük, hogy nagy a drágaság s hogy ma egy dollárért körülbelöí annyit vehetünk (ha ugyan kapunk), a mennyit pár évvel előbb 25—50 centért vehettünk. A bőség hazájában, a jó munka.viszonyok és jó kereslet mellett nemsokára Amerika népe is éhezni fog, ha az elnök, vagy az államok és városok nem intézkednek. A “csontig száraz” (bone dry) javaslatokat, melyek megtiltják a szeszes italoknak a “száraz” államokba való bevitelét, sőt az újságoknak, melyek szeszes italokat hirdetnek, póstai szállítását is, az elnök márczius 3-án irta alá s tette azokat igy az Egyesült Álamok törvényévé. A női szavazat-jog hraczosai nagy diadalt arattak Ohio államban, hol az állami képviselőház és senátus megszavazta s a kormányzó alá irta azt a javaslatot, mely a nőknek az elnök-választásra szavazati jogot ad. New York államban a képviselőház a 21 éven felüli nők általános szavazati jogának megadását ezélző javaslatot elfogadta s remélik, hogy a senátus is megszavazza.
