Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1917-11-01 / 12. szám
EGYHÁZI ÉLET. 1917. December. 5-éven felüli gyermekek- maguk is keresnek pénzt. Az iskolába járni már nem kötelesek s a törvény előtt is tetteikért már felelősek. Ajánlják tehát meg ők is külön-külön az egyház fentartására szánt tagsági dijat vagy----ha már éppen ebben is a kényelmet keressük, ----ajánlja meg ő helyettük is, vagy még helyesebben^ az ő ajánlatukat is jegyezze be az ajánlati könyvbe, illetve az -ajánlati-lapon a családfő. Nem mondok ezzel semmi újat. Az amerikai protestáns egyházak — egész helyesen — mind igy tartják nyilván egyháztagjaikat. Nekünk is hasonlóképen kell cselekednünk. Talán több munkával jár ez a rendszer, ami az amúgy is elfoglalt lelkészekre nézve terhes, de meg van a jó eredménye is', mert igazságos. És mert igazságos, boldogító is. Az egyháztagok megelégedéssel gondolnak arra, hogy ők valamennyien egyformák. Hogy mindnyájan részt vesznek az egyház terheinek viselésében. S bizony öröm tölti el az ember lelkét akkor, ha tudja, hogy az ő segítségére és áldozatkészségére is számítanak s boldog az az ember, aki az ő személyéhez fűzött várakozásnak eleget tudott tenni. MILYEN A NAGY HIDEG? (H.) A hőmérsékleti viszonyok általánosság ban a nap által besugárzott és a föld által kisugárzott meleg-mennyiségtől függenek. — Ugyanaz a hőmennyiség a szárazföldet körülbelül kétszerte nagyobb hőfokra melegíti fel, mint a tengert, ezért egyenlő meleg esetén a szárazföld melegebb, mint a tenger. De a lehülési viszonyok s annak eredménye, a hideg, mert a szárazföld erősebben sugározza ki a meleget, mint a tenger, ugyanazon hőrnérsék mellett a szárazföldet hidegebbé teszik. Tekintetbe kell vennünk azt a körülményt is, hogy minnél egyenesebben (azaz merőlegesen) áll a föld valamelyik része felett a nap s igy minnél merőlegesebben esnek arra annak sugarai, annál jobban felmelegedik ott a föld, a tenger s az egész felette levő levegő.. És megfordítva, minél ferdébben süt a nap a föld valamelyik része, ott annál kevésbé melegedik fel a föld, a tenger s a felette levő levegő. így megértjük, hogy miért van melegebb az egyenlítő alatt, az úgynevezett tropikus (forró) föld-övön és hogy mért van hidegebb a mérsékelt ég-öv alatt, végre, hogy a leghidegebb a föld sarkaihoz, északon és délen, közel eső úgynevezett hideg ég-öv alatt van. A forró föld-öv alatt tél egyáltalán nincsen s igy értjük meg, hogy a mikor mi, a mérsékelt ég-öv alatt didergünk, például Palmbeachen, Florida államban, vagy Nápoly-ban, Olaszországban vígan fürdenek. A mérsékelt ég-öv alatt, tehát Magyarországon, vagy ez országban pl. Pennsylvania vagy Ohio államokban bizony van tél, mert e helyeken az év utolsó és első hónapjaiban' meglehetős ferdén esnek a földre a nap sugarai nemcsak, de az a kevés meleg is a rövidebb napok alatt kevéssé tud melegíteni. A mérsékelt ég-öv alatt a nyári legnagyobb meleg és a téli legnagyobb hideg között átlagosan 60— 70 Celsius foknyi (kb. 100—120 Fahrenheit, amerikai hőfok) különbség van, tehát aránylag igen meleg és igen hideg váltják fel egymást. De az igazi nagyhideg a tőlünk északabbra, a hideg ég-öv alatt lakókat sújtja s ezeknek még az a vigasztalásuk sincs meg, hogy majd eljön a nyár s hoz elég meleget, mert itt, különösen a sarkok körül, örökös tél van s csak az hoz némi változatosságot, hogy félévi éjszaka után félévi nappal van. Az igazi nagy hidegről a sarki utazók feljegyzései adnak fogalmat. Barrents, egy hollandi utazási naplója azt Írja 1 596 teléről, hogy a sarkvidéken a viz, a melyben ruhájokat akarták mosni, a ruhával együtt elválaszthatatlan és tűznél fel nem olvasztható tömeggé fagyott. Grönland-ban 1631-ben oly nagy hideg volt, hogy a bőr az emberek kezén és arczán megrepedezett s olyan volt, mintha ostorral verték volna össze; a nagy hideg még a sziklákat is megrepesztette. Parry, az északsarki utazó Írja, hogy a mikor a jégbefagyott hajójuk ajtaját kinyitották, a rögtön alakult gőzfelhő jégkárpittal vonta be a falakat, a kenyér és hús pedig úgy megfagytak, hogy, mig fel nem melegítették, baltával sem tudták vágni. Egyik angol utazó társaság északon 58 fok hidegről ir, a Franklin-féle expeditio pedig 72 fok (Celsius) hideget említ. (Folyt, a 20-ik oldal alján.)
