Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1917-11-01 / 12. szám
EGYHÁZI ÉLET. 1917. December. ■, 6 ----SZÉPIRODALMI RÉSZ. A karácsony megünneplésének eredete. (E. K.) A karácson a legmelegebb, legkedvesebb ünnepünk, a boldog gyermekkor legédesebb emlékei hozzá fűződnek kivétel nélkül mindenkinél. És éppen azért, mert ébredező öntudatunkkal egyidős a karácsony megünneplése, hajlandók volnánk annak feltevésére, hogy ez a legrégebbi ünnepe a keresztyén világnak. Már pedig, ha az írást olvassuk, azt találjuk, hogy mig a husvét megünneplésének nyomaira a zsidók páska ünnepével kapcsolatban rábukkanunk, addig a Jézus születésének megünnepléséről sehol sem esik szó. Ez a tény őskeresztyén szempontból egészen indokolt. Azt a pogányt, aki bűneitől szabadulni akarván, megismerte az érette meghalt és feltámadott Megváltót, nem érdekelte többé más, csak a váltság, a megváltás története; és ha évrőlévre megemlékezett Jézus élete valamelyik mozzanatáról, az nem lehetett más, mint a nagypéntek és húsvét. Ennek emlékezetére ülte meg minden héten az Ur napját, a vasárnapot s majd a harmadik század első felében a husvéton kivül megtartották már a pünköstöt is, noha az olyan kegyes lélek, mint Origenes Gál. 4.10-re hivatkozással, ugyancsak hirdetgette, hogy a keresztyén, aki gondolatban, szóban, tettben állandóan Isten igéjét szolgálja, és aki ily módon Krisztusban él folytonosan: az egész életében szünet nélkül mindennap ünnepel, tehát nem is volna szükség ilyen alkalmi ünnepekre. Az ilyen életű és gcndolkozásu emberek természetesen nem látták indokoltnak, sem nem tratották szükségesnek, hogy ünnepnapokat állapítsanak meg. A karácsony megünneplésére eleinte már csak azért sem gondoltak az őskeresztyének, mivel az evangéliomokban azon kivül, hogy éjszaka született, semmi bizonyos támpontot nem találunk Jézus születésének idejét illetőleg. A Basilides-féle bölcsészek voltak azok, akik a bölcsészek szokását követve a görög világból sokat áthoztak a keresztyénségbe, igy a Megváltó megjelenésének ünnepét is. A pogányok tudniillik a Krisztus születése idején és azután is sokáig, keresték a módot arra, hogy valami módon megmenekülhessenek bűneikből, epekedtek a váltság után. Ennek az átaláncs vágynak kielégítésére sokféle vallás alakult, amelyek között nagy szerepet játszott Dionysosnak, az Isten fiának régi, durva hagyományoktól megtisztított vallása. Hitték ennek a vallásnak hívei azt, hogy Dionysos eltölti híveit azzal a lelkesedéssel, amelynek birtokában a lélek képes megtisztulni a föld minden salakjától. Ennek a Dionysosnak földön való megjelenése emlékére ünnepelték különösebben a keleten lakó pogányok az epifániát január 6-án. Amikor idővel sok Dionysos-hivő Basilides-féle bölcsész lett, a január 6-ának elérkeztekor a Jézus földi megjelenését kezdték ünnepelni. Ezt az epifániát eleinte nem a Jézus születésnapjával hozták kapcsolatba, minthogy a bölcsészek Jézusnak csak látszólagos testet tulajdonítottak, akinek születésre szüksége nem volt, hanem megkeresztelkedését, a Jordánba való bemerittetését, a Szén ti éleknek reá áradását ünnepelték január 6-án. Csak később lett ez Jézus születésének emléknapja. Az egyház csupán a harmadik század végén vette át ezt az ünnepet, eleinte Egyiptomban, Palesztinában, majd a többi keleti provinciákban. A legrégebbi Írásos maradvány egy egyiptomi papiruszszalag a IV. századból, amely karácsonyi énekverseket tartalmaz. A karácson ünneplése keletről nyugatra is elhatott, Juliánus, a hitehagyott császár 360- ban Párisban megünnepelte a Jézus születése ünnepét. Ám nyugaton, Rómából kiindulva, nem január 6-át, hanem december 25-ét jelölték meg a Megváltó születésnapjául. Ezt a hagyományt a IV. század közepéig I. Gyula pápáig (337—352) kisérhetjük vissza. Hogy miért választották el nyugaton az epifániától a Karácsont, annak több oka volt. Az epifánia megünneplésében t. i. árnyalatilag benne volt az a gondolat, hogy Jézus csak a bemerittetés óta Istenfia, mig nyugat állandóan amellett harcolt az írás jól megértett tanúsága szerint, hogy az örök Ige a születés pillanatától kezdve benne lakozott a názáreti Jézus-
