Egyházi Élet, 1916 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1916-11-01 / 3. szám
EGYHÁZI ÉLET. 10 1916. November. ta meg őket, szavaznak az illető párt elnökjelöltjére s a melyik jelölt több elektor — szavazatot nyert, az lesz az elnök. Az elnöki tisztségre csak az választható, a ki az Egyesült Államok-ban született, legalább 35 éves és legkevesebb 14 év óta lakik itt. Az elnök mellett, hasonló módon, alelnök választatik, a ki a szenátus elnöke s az elnöki szék megüresedése alkalmával az Egyesült Államok elnöke lesz. Az elnök esküvel foglalja el hivatalát s csak akkor van beiktatva hivatalába s lesz törvényes elnök, ha az esküt, melyben a constitution megtartását fogadja, letette. Az elnök egyben főparancsnoka a szárazföldi (army) és tengeri (navy) haderőnek és az állami nemzetőrségnek (militia) is, ha háború van. Az újabb módosítások értelmében az elnöknek joga van arra is, hogy, ha ellenség támadta meg az Egyesült Államokat, minden polgárt fegyverbe szólítson. Az elnök a szenátus tanácsára és beleegyezésével köti meg a külföldi államokkal a különböző szerződéseket, nevezi ki a különböző államokba az Egyesült Államok képviselőit (ambassador — nagykövet; consul stb.), továbbá a legtöbb bíróság (supreme court) biráit. Az elnöknek kötelessége, hogy időnként jelentést tegyen a kongresszusnak az Egyesült Államok dolgairól és egyszersmind az új törvények alkotására nézve tegyen előterjesztéseket, javaslatokat. Az elnök nevezi ki az Egyesült Államok összes állami hivatalnokait. Ha pedig az elnök nem tölti be, sőt durván megsérti hivatását, összeesküvést sző az ország ellen, megvesztegetteti magát, vagy más, főbenjáró bűnt követ el, a szenátus által, melyben ekkor a supreme court főbírája elnököl, kellő bizonyítékok alapján, hivatalától elmozdítható és megbüntetendő. 3. A bírói hatalom a legtöbb törvény-szék-re (supreme court) és azokra a bíróságokra bizatik, a melyeket a kongresszus által alkotott törvények felállítanak. A szupreme court-nak 8 Ítélő bírája és egy legfőbb bírája (elnök) van. E bíróság tagjai, jó magaviselet feltétele mellett, hivatalukat egész életük végéig megtarthatják. Tagjait, mint már tudjuk, az elnök ajánlja s a szenátus megerősíti hivatalukban. A supreme court minden peres ügyekben, melyek ide rendeltetnek, az utolsó fellebbezési hatóság; e bíró ság ítélete ellen nincs fellebbezés. 4. Minden államnak polgára az egész Egyesült Államok-ban egyenlő jogokat élvez. Uj államok alkotása a kongresszus joga; az Államok-nak az állam területén lakó polgárok érdekében joga van törvényeket alkotni a szintén képviseleti alapon megszervezett u. n. legislature (állami törvény hozó testület) által. Ennek a testületnek is két része van, u. m. képviselőház és szenátus. Az egyes államok végrehajtó hatalma a szavazó polgárok által két évre választott kormányzó (governor) kezébe van letéve. A kongreszus megvédi és megtartja minden államban a köztársasági állam-formát, továbá minden államot megvédeni tartozik ellenség betörésétől, vagy esetleges lázadásokban. 5. Az alkotmányon (constitution) a kongreszus csak akkor változtathat, vagy' adhat ahhoz pótlást, ha mindkét házának két-harmad többsége, vagy az államok két-harmad része egyenlő akarattal a módosítás vagy pótlás mellett van. De az ilyen módosítás vagy pótlás csak akkor lesz törvény, ha a különböző államok törvényhozásainak három-negyed része azt el is fogadja. 6. Minden szenátor, képviselő és minden biró köteles esküt vagy fogadalmat tenni az alkotmányra; vallási meggyőződése senkit sem zár ki semmiféle hivatalból. Ezekhez az alaptörvényekhez a következő fontosabb pótlások (amendments) hozattak: 1. A kongreszus nem hozhat olyan törvényt, mely a vallásra tartozik, vagy a vallás szabad gyakorlatát korlátozná; nem veheti el a szabad-szólás és szabadsajtó jogait; nem tilthatja meg a békés gyűlések tartását, sem a kormányhoz való szabad felfolyamodást. 6.A törvénykezési tárgyalásokban teljes nyilvánosság adassák; minden bűnös ügyét az ő esküdtszéke előtt kell tárgyalni s ennek Ítélete szerint elbírálni. 8. Nem szabad kegyetlen ítéleteket (pl. kerékbe törés) hozni és végrehajtani. 13. A rabszolgaságot az Egyesült Államok nem engedi meg s a kongreszus kötelessége vigyázni arra, hogy ez a törvény szigorúan betartassák. 14. A benszülött és a más országban született, de itt polgárrá lett személyek az egész országban mindenütt egyenlő jogokkal bírnak (kivéve az elnökséget) s nem szabad egy államnak sem a polgárok jogait megnyirbálni. Az Egyesült Államok-nak ma 48 állama és két u. n. territóriuma van, ezek összesen 531 elektor szavazattal birnak. Annak az elnökjelöltnek tehát, a melyik nyerni akar, 266 elektor szavazatot kell kapnia, vagyis úgy hozzávetőlegesen 7 millió szavazó polgár jóakaratát kell megnyernie. Az ilyen választási küzdelem gyakran személyeskedéssé, valóságos háborúvá lesz, a hol a jelölteknek becsületét is sokszor kikezdik. De ezen senki se csodálkozzék, hanem Ítélje el. A mostani választási küzdelem fkét \nagy párt, a most uralmon levő demokrata és a négy év előtt kibuktatott republikánus párt között folyik. A demokraták elnök-jelöltje Woodrow Wilson, egy presbyteriánus pap fia; a republikánus elnök-jelölt pedig Charles E. Hughes, egy baptista pap fia. Egy kis büszkeség töltheti hát el a papokat, hogy imé, most mindkét jelölt papnak a gyermeke. Mi nem mondjuk, hogy az olvasó kire szavazzon ; csak arra kérünk minden magyar származású amerikai polgárt, hogy szavazzon, mert ez a legszebb emberi jogok egyike, hogy igy minden polgár befolyjon e hatalmas ország dől gainak és igy az itt lakó magyarság ügyeinek intézésébe.
