Egyházi Élet, 1916 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1916-11-01 / 3. szám
EGYHÁZI ÉLET. 9 1916. November. ISMERETTERJESZTŐ RÉSZ. Politika. (H.) Nem politikai lap ez a mi egyh. és isk. közlönyünk, azért ebben nem arról beszélünk a mostani időkben sem, hogy melyik pártra álljanak olvasóink; mert mi nem politikai pártok szolgálatába állottunk, hanem a minden országok s azokban a minden ember sorsát intéző hatalmasságnak, a nagy Istennek vagyunk szolgái s az O országának terjesztésével és ezzel az ember boldogságának nemes ügyében fáradozunk. Mégis, mert a földi dolgok hatásai alól senki sem vonhatja ki magát büntetlenül s mert úgy látjuk, hogy szükségünk van azokra a politikai ismeretekre, a melyek szerint az államok s ez az ország is, melyben élünk, be vannak rendezve: a közelgő elnökválasztás alkalmából, mely nemsokára eldönti a következő négy évre az Egyesült Államok politikáját, s talán ezzel a mi sorsunkat is ez országban, szükségesnek tartjuk a politikáról beszélni. A "politika,” mint azt Arisztotelész, a régi görög bölcsész mondja, az államra és intézményeire vonatkozó tudomány, vagy a mint az újabbkori tudósok mondják, “azon eszközöknek és módoknak a tudománya, a melyeknek alkalmazása által az állam czéljai elérhetők" (R. Mohi). A magyar ember, a ki hosszú időn keresztül majdnem teljesen ki volt zárva abból, hogy országa s ezzel a maga ügyeinek és sorsának intézésébe befolyjon s a ki nagy részben ma sem szólhat bele a politikába, a politikát az urak hunczutságának nevezte. Mindenekelőtt ismerkedjük meg a különböző kormány-formákkal, mert ettől függ az államnak politikája. E tekintetben általában megkülönböztetünk alkotmányos monarchia-t (pl. Magyarország), absolut monarchia-t (pl. Oroszország) és köztársaság-ot (pl. Egyesült Államok). A monarchia szó egyed-uralmat jelent, e szerint a monarchikus kormányforma azt jelenti, hogy abban az államban király, császár vagy czár uralkodik, a kit nem választ a nép, mert az az Isten kegyelméből feje és ura az országnak. Alkotmányos monarchia-ban a népnek is van valami joga a törvények alkotásában stb., absolut monarchiában azonban minden hatalom az uralkodó kezeiben van. A köztársasági kormány-forma az egyenlő emberi jogokra van épitve, azért a köztársaságokban maga a nép, a polgárok összege uralkodik s maga választja az állam fejét, a ki csak bizonyos évekre lesz igy a végrehajtó hatalom feje. Az Egyesült Államok kormány-formája köztársasági és épen e hó elején választja meg ennek népe a végrehajtó hatalom fejét, az elnököt. Az Egyesült Államok kormány-formáját és belső berendezkedését az úgynevezett Constitution állapítja meg. Ez a constitution azon alap törvények foglalata, melyeket hosszas tárgyalások és beható tanácskozások alapján az 1 779-ben egyesült 12 állam képviseői’) Washington György elnöklete alatt 1 787-ben Philadelphiápan megállapítottak és I 788-év végén 1 1 államban elfogadtak (Rhode Island és North Carolina 1 789-ben, illetve I 790-ben fogadták el). A constitution (olvasd: konsztitusen) főbb pontjai a következők: 1. A törvényhozó hatalmat a congress (kongresz) gyakorolja; ennek két háza legyen, u. m. képviselőház (house of representatives) és szenátus (senate). A képviselőház tagjai a szavazó polgárok által a különböző államok népességének számaránya szerint megállapított számban két évre választandók. A szenátusba minden állam két szenátort választ s ezek hivataloskodási ideje hat év. A kongreszus legalább egyszer egy évben, deczember hó első hétfőjén, tartozik összegyűlni törvények hozására. Minden törvény csak akkor lép életbe, ha azt a két ház tagjai szó többséggel elfogadták s az elnök aláírta; ha az elnök megtagadja aláírását, a törvény akkor lesz kötelezővé, ha a kongreszus ismét letárgyalván azt, kétharmad töbsségével tagjainak újra elfogadta azt. 2. A végrehajtó hataloma az elnök-re (president) ruháztatik: az elnököt a szavazó polgárok az úgynevezett elector-ok utján négy évre választják. Minden államban annyi elektor választatik a szavazók által, a hány képviselő és szenátor van összesen abban az államban. A legtöbb elektort választanak a köv. államok: New York 45; Pennsylvania 38; Illinois 29: és Ohio 24. Az elektorok összes száma ma 531. Az elektorok, a szerint, hogy milyen párt választot- *) *)A tizenharmadik állam, Rhode Island, nem küldött erre delegátusokat.
