Egyházi Élet, 1916 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1916-11-01 / 3. szám
Egyházi élét. lölő. November. seit nedvében úgynevezett gyümölcs-czukor van. Ez a gyümölcs-czukor a mindenütt ott levő apró növényei élösdiek, az úgy nevezett erjesztő gabonák hatása alatt egészen átalakul, vagy a mint mondják, megerjed, azaz alkoholra, szénsavra és vízre bomlik szét. Mindenki érezhette borpinczékben, sőt a közönséges almabor (cider) erjedésekor is azt a csípős szagot, a mi az erjedő anyagból gáz alakban felszáll ; ez a szénsav-gáz, a mi igen veszedelmes az emberre, állatra egyaránt s veszedelmességét eléggé igazolja az a sok szerencsétlenség, melyekben a tudatlan vagy gondatlan emberek életüket vesztették. De a szénsav még hagyján; ha meg is öl valakit, hamar végez vele. Hanem a szesz olyan, mint az alattomos ellenség, sokáig leselkedik áldozatára s mielőtt megölné, sok kinos szenvedésen vezeti végig. Pedig úgy jön mint jó barát, ki az örömet megsokasítja, a bánatot pedig enyhíti; csak később mutatja meg igazi természetét, hogy gyakran már későn látja az áldozat, hogy az ellensége kezéből nincsen szabadulás: el kell pusztulnia s addig is végtelen sokat kell szenvednie. A szesz az ő erejét, de egyben hálátlanságát már az erjedéskor nyilvánvalóan megmutatja abban, hogy a mikor bizonyos fokot elért, legelső dolga, hogy az erjesztő gombákat, melyeknek létezését is köszönheti, könyörtelenül megölje. De a mint az elvakult ellenség, ő is csak akkor veszi észre magát, hogy magának is ártott, mikor az erjesztő gombák halála miatt meg áll maga az erjedés, tehát a szesz fejlődés is. De az ember, a teremtés koronája, nem elégedvén meg a szabad erjedés által létre jött 10—15 szesz-százalékos borral, annál kevésbbé a 4—8 százalék szesz-tartalmú sörrel, itt is tudott magán segíteni, hogy nagyobb szesz-tartalmú italt nyerjen. Rájött ugyanis arra, hogy az alkohol, könnyebb lévén a víznél, az erjedő folyadék melegítésével elpárologtatható s igy az erjedő folyadék tovább képezvén a szeszt, az mind összegyűjthető egy hideg falú edényben s igy sokkal magasabb szesz-tartalmú ital nyerhető. Ezt az eljárást tudományosan desztillálás-nak nevezik; ezzel az eljárással csinálja a szilva-pálinkát a kisüstös s igy készititk ma már nagy gyárakban a tüz-italt a sokféle pálinkát. Mindennemű szesz-tartalmú ital állandó, bár kis mértékű élvezete káros az egészségre; de káros sőt veszedelmes és mindenek felett méreg a pálinka s minden ital, melyben 10 százaléknál nagyobb a szesztartalom. Azért legyünk bár józan mértékletesek a sör és könynyü bor hébe-hóba való élvezetében, de mindenek felett tartózkodjunk a pálinka ivástól, mert azzal valóban mi magunk ássuk a mi saját sírunkat. ÁLOM-FEJTÉS. Egy ember, a ki részegen ment haza s elvervén feleségét és gyermekét, ruhástól együtt dűlt be ágyába, azt álmodta, hogy négy patkány támadta meg, az egyik, egy kövér, elvette minden pénzét, másik két sovány, folyton a fülébe sirt és a negyedik, a melyik maga is vak volt, a szemét ette ki. Eltörődve kelt fel ágyából s családjának, a mely moczczanni sem mert, nehogy verés legyen a dolog vége, kaczagva mesélte, hogy mit álmodott. Mindnyájan hallgattak, csak kis fia mert előállani, hogy ő tudja, mi ennek a csudálatos álomnak az értelme. — Patkányokkal álmodni rosszat jelent, azt mondja az álmoskönyv; de ne félj, apám, mert a kövér patkány a szomszéd ájris szalonos, a ki minden keresményedet elveszi; a két sovány patkány mi vagyunk, a mama meg én, a kiket te versz, hogy sírjunk; a vak patkány pedig te magad vagy, édes apám. MEGBOLONDULT A GAZDA. Nagy csődület támadt a korcsma előtt, mert Kish János uram, a ki csak nem régen a falunak első gazdája volt, reggel óta mindig a korcsma ajtót méregeti s hiába hajtja a korcsmáros, hiába kérleli a gazda felesége, folyton méreget s magával beszélget. — Hiába méregetem ezt az ajtót, sehogyan sem értem a dolgot. Csak hat láb a magassága és három a szélessége. Hogy férhetett be ezen a kis nyiláson az én szép nagy kőházam, istálóm és csűröm; hogy mehettek be ezen lovaim és minden marhám? S ha bemehettek ezen az ajtón, miért nem tudnak ki is jönni? De hátha tévedtem a mérésben, újra kezdem megint. És igy méricskéli Kish uram mindennap a korcsma ajtaját, de még ma sem érti a dolgot; mert, szegény feje, egészen megbolondult. — Ugyan ki vagy mi tette őt szegénynyé és őrültté?
