Egyházi Élet, 1916 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1916-12-01 / 4. szám

Egyházi élét. i3 1916. Deczember. XIV. LECZKE. Visszatérés a fogságból. (Elolvasandó Ezsdrás és Nehémiás próféta könyve.) (B.) Hetven esztendeig szenvedett a zsi­dó nép a babiloni fogságban, mig Isten meg­könyörült rajtok végre és Jeremiás próféta be­szédével a hatalmas perzsa királynak, Czirus­­nak lelkét engedékenységre bírta, hogy a haza vágyó foglyok visszatérhessenek hazájukba. Czirus király mindjárt uralkodásának első évé­ben kihirdette egész birodalmában, hogy meg­engedi a zsidók hazatérését, sőt meghagyta nekik, hogy Jeruzsálemben építsék fel az Ur­nák templomát és átadta nekik a temérdek arany és ezüst templomi edényt, amit Nabuko­­donozor vett el tőlük. A népnek nagy része vissza is ment Zo­­robábel és Jésua vezetése alatt a romokba döntött Jeruzsálem falai alá s ott legelőször is megépítette az Urnák oltárát s azon áldozott, majd hozzáfogott a templom megépítéséhez. De a nagy buzgósággal megkezdett munka csak lassan haladhatott előre, mert a szomszé­dos népek, az ellenségeskedő samaritánusok folyton háborgatták az építőket. Az erősza­kos beavatkozások miatt egy ízben félbe is kel­lett hagyni az építést. A zsidókat a Czirus ki­rály halála után trónra került királyoknak előtt ellenségeik bevádolták; pártütőknek, király­­ellenes lázadóknak nevezték őket. Ezsdrás és Nehemiás próféta segítségével és közbenjárá­sával azonban helyreállott a rend és Dárius ki­rály szigorú parancsot adott ki, hogy az építők­nek bántodása ne legyen. Erre aztán nemcsak a templomépitést fejezhették be a zsidók, ha­nem Jeruzsálem városát is újra építhették. A várost pedig erős kőfallal vették körül s önző­ket rendeltek ki a lakosság békéjének biztosí­tására. És amikor a zsidók megtelepedése és elrendezkedése befejeződött, amikor látták, hogy az Isten megszégyenítette ellenségeiket az ő gonosz szándékukban: Ígéretet tettek és meg­esküdtek arra, hogy ezután az egy igaz Istent fogják imádni s hűségesen megtartják az Isten törvényeit, amelyeket Ezsdrás olvasott fel és magyarázott meg nekik. És mikor a zsidók vénei közül azok, akik látták a Salamon által épitett templomot, azon jajveszékeltek, hogy a második templom nem olyan fényes és nagy­szerű, mint amilyen az első volt, Haggeus pró­féta vigasztalta meg őket, mondván: Na­gyobb lészen a második háznak dicsősége az elsőnél.’’ Zsidóországban a fogságból való vissza­térés után mindig idegen királyok uralkod­tak, mig végre a római császár elfoglalta ezt az országot is. A császár előbb Heródest tette meg a zsidók királyává, majd utána tiszttartók­kal kormányozta az országot. Római katonák ügyeltek fel a rendre és római tisztek szedték be az adót a néptől. Az idegenek kíméletlen bánásmódja és a meggazdagodott, gőgös papi­fejedelmek zaklatása és garázdálkodása elke­serítette a lelkeket. És amikor az állapotok türhetettensége már tetőpontra jutott, az idő­nek teljességében elküldte Isten a régen meg­ígért Szabaditót, akinek eljöveteléről a prófé­ták (Ézsaiás, Zakariás és Malakiás stb.) jöven­dőt mondottak. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Miért büntette meg Isten Izrael népét sok­szor oly keményen ? Mert elhajlottak az O törvényétől és bűn­be merültek és nem akarták meghallgatni az Isten prófétáinak intését. Mi a czélja Istennek a bűn büntetésével? Az, hogy az ember megláthassa Isten igaz­ságosságát és a büntetés alatt megjavuljon, mert Isten megpróbálja a sziveket a bünte­tés és csapás által, mint az olvasztó az aranyat a tűzben, hogy a gonosz indulatoktól megtisz­tuljon. Használt-e a zsidóknak a fogság szen­vedése ? Igen, mert e szenvedések alatt hagyták el a bálványokat és tértek az igaz Isten imádá­­sára. Hogyan szólt Isten az emberekhez régen ? Az O választott emberei és a próféták ál­tal, kiket Isten az O népének vezetésére rendelt hogy megismerjék beszédeikből az O akaratát és hogy boldogságra jussanak. De szólt Isten az emberekhez az ő lelkiismeretük által is. Hogyan szól Isten ma az emberekhez? Az 0 választott embereinek, a próféták­nak megőrzött beszédei és Írásai, különösen pedig az Ur Jézus evangéliuma által. De szól Isten az ő hatalmas cselekedetei, a természet és az emberi lélek által is, melyekből megis­merhetjük az O végtelen hatalmát, bölcses­ségét, igazságosságát és szeretetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom