Egyházi Híradó, 2003 (41. évfolyam, 1-3. szám)
2003-01-01 / 1. szám
Egyházi Híradó 11. oldal Rákóczi emlékév A kuruc mozgalom történelmi hősei Bíró Donát Népünk emlékezetében kevés esemény hagyott olyan mély nyomot, mint a kuruc mozgalom. Ez az esemény 1666-tól, a Wesselényiösszeesküvéstől 1711-ig, a szatmári békéig terjed. A kuruc mozgalmat a török uralmat felváltó osztrák vasiga váltotta ki. A törökök bécsi vereségével (1683), a császári csapatok előnyomulásával, a császári kormány az elfoglalt területeken megkezdte a gátlástalan gyarmatosítást. A "Szent Liga" hadainak nyomában mindenütt pusztulás maradt. Eszterházy Pál herceg, nádor, akit nem lehet Habsburg-ellenesnek mondani, így ír ebben az időben a császári katonaság garázdálkodásairól: "Elvivén a lakosság élelmét, oly nagy éhhalált okoz, hogy a nép gyermekeit, feleségét, fiatal leányait eladja az idegen katonáknak, amikből végtelen förtelem származik. Sokan lemészárolják családjukat és azután öngyilkosok lesznek, ezrek elbúj dósnak. Magyarország száz év alatt nem fizetett annyit a töröknek, mint két esztendő alatt a külföldi katonaságnak". A porcióztató, kegyetlenkedő zsoldosok pusztításait betetőzte a kamarai tisztviselők zsarolása. Lipót császár kormánya felszámolta Magyarország függetlenségét, és szélnek eresztette a magyar végvári katonákat. Az elnyomás, a zsarnokság és az ország függetlenségének lábbal tiprása nemzeti ellenállást váltott ki. A nemzeti ellenállás feladatát - Zrínyi Miklós halála után (1664) - egy főnemesi csoport vette át. A Wesselényi- összeesküvés néven ismert konspirációt (1666-1671) azonban a bécsi udvar vérbe fojtotta. Lipót császár kormánya hóhérbárd alá küldte az összeesküvés részeseit - Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet -, elkoboztatta az összeesküvők, a gyanúsak, de még más ártatlan emberek birtokait is. Ezek az események voltak a kuruc mozgalom előzményei, mely mozgalmat Thököly Imre szervezte rendszeres ellenállássá. A nemesség - bár rendi sérelmei és gazdasági érdekei is szembeállítják a bécsi udvarral - beletörődik az ország katonai elnyomásába és kizsákmányolásába. A jobbágyok megmozdulásától félve, nem mer az elnyomó hatalommal szembefordulni. Az ország függetlenségének ügyét ebben a válságos helyzetben a mindenéből kisemmizett, elnyomott osztály, a parasztság karolta fel. Az új század küszöbén ő indítja meg a nagy nemzeti felkelést, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát. A kuruc mozgalom élén olyan kiváló történelmi hősök álltak, mint: Zrínyi Ilona, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Bottyán János és Esze Tamás. Zrínyi Ilona, Munkács védője 1643-ban született horvát főnemesi családban. Édesapja Zrínyi Péter volt, akit hazaszeretetéért Bécsújhelyen önkényesen lefejeztetett a bécsi udvar, több társával együtt (1671). 1666-tól I. Rákóczi Ferenc felesége, házasságukból született II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna. Zrínyi Ilona a félje halála után (1676) a Habsburgellenes kuruc mozgalmat támogatta, s 1682- ben feleségül ment Thököly Imre fejedelemhez. Az 1683-1685 között folyó felszabadító harc során a törökök mellett kitartó Thököly elveszítette fejedelemségének területeit. Ekkor történt Zrínyi Ilona leghíresebb hőstette. 1685 és 1688 között 3 éven át védte az utolsó kuruc várat, Munkácsot a császári katonasággal szemben. Kitartását és hősiességét egész Európában csodálattal fogadták. Végül kénytelen volt a túlerőnek a várat feladni. Félje, Thököly Imre 1691-ben két császári tábornokért kicserélte, s 1692-től száműzetésben éltek török földön. 1703-ban ott hunyta örök álomra szemét, de előbb még megérte azt, hogy fia, a hős II. Rákóczi Ferenc kibontotta magyar földön a szabadság zászlaját. Thököly Imre a legendás kuruc "király" Thököly Imre gróf, nagybirtokos nemes 1657. szeptember 25- én született Késmárkon. 1678-ban - 21 évesen - lett a Habsburgok ellen küzdő kurucok egyik vezetője. Sikeres hadjáratai során 13 felső-magyarországi vármegyét foglalt el. 1680. január 8-án a kurucok őt választották meg fővezérükké. 1681-ben birtokba vette a Felvidéket, 1682-ben házasságot kötött Zrínyi Ilonával, így a Rákóczi-birtokok is növelték hatalmát. 1682 őszén a szövetséges török szultán királynak ismerte el őt, de Thököly csak a fejedelmi címet használta. 1683-ban Thököly is csatlakozott a Bécset ostromló török sereghez, de vereséget szenvedtek. Megkezdődött az ún. törökellenes tizenöt éves felszabadító háború, amelyben a törököket és Thökölyt is sorozatos vereségek érték. Fejedelemsége odaveszett. Az 1699. évi karlócai béke értelmében Thököly tartózkodási helyéül a kisázsiai Nikomédiát jelölték ki. Itt halt meg 1703-ban felesége, Zrínyi Ilona; ő maga pedig súlyos köszvénytől gyötörve, 1705. november 15-én hunyt el. Hamvait 1906-ban hozták haza a késmárki evangélikus templomba. A száműzött Thököly már nem vehetett részt abban a nagy szabadságküzdelemben, melyet mostohafia, II. Rákóczi Ferenc lobbantott fel Magyarországon 1703-ban.
