Egyházi Híradó, 2003 (41. évfolyam, 1-3. szám)
2003-01-01 / 1. szám
12. oldal __________________________ Egyházi Híradó II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc vezetője 1676-ban született Borsiban, a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelme (1705-1711), erdélyi fejedelem (1704- 1711), I. Rákóczi Ferenc megválasztott erdélyi fejedelem és gróf Zrínyi Ilona fia. Kisgyermekként ott volt 1685 és 1688 között az anyja által védett Munkács várában. 1688 után családjától elszakítva Habsburg-hű szellemben nevelték a jezsuiták, mindhiába. 1700-ban Habsburg-ellenes szervezkedést kezdett Magyarországon, de 1701-ben árulás miatt letartóztatták. A fogságból sikerült elmenekülnie. Lengyelországba ment, ahol Bercsényi Miklóssal együtt előkészítették a szabadságharcot. A Rákóczi-szabadságharc számos sikert ért el. A vetési kiváltságlevélben a hadba vonult jobbágyokat és családtagjaikat mentesítette a közterhek és a nemesi szolgáltatások alól; vallási türelmet hirdetett meg; intézkedtek a kuruc állam megszervezése érdekében; rendelkeztek a rézpénz (libertás) kibocsátásáról; 1707-ben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását; felszabadították az ország nagy részét a Habsburg-uralom alól. A túlerő végül legyőzte a kurucokat. 1711-ben teljhatalmat adott Károlyi Sándornak, aki a majtényi síkon letette a fegyvert. II. Rákóczi Ferenc a szatmári békét nem fogadta el, előbb Franciaországban, majd török emigrációban élt. 1735. április 8-án Rodostóban halt meg. Bottyán János, (Vak) a Rákóczi-szabadságharc legendás hírű generálisa Bottyán 1643 körül született. A törökök elleni végvári harcokban tűnt ki bátorságával, hősiességével. 1686-ban, Buda visszafoglalásakor az egyik legkiemelkedőbb magyar tiszt. Gyorsan emelkedett a császári sereg ranglétráján, és 1692-ben már huszár ezredes. Amikor azonban 1703 novemberében szabad elvonulás fejében feladta a kurucoknak Zólyom várát, a császáriak felségárulás vádjával Esztergomban letartóztatták és Bécsbe indították. Felesége segítségével Komáromban megszökött az őreitől és csatlakozott Rákóczi szabadságharcához. A fejedelem Bottyánt generálissá nevezte ki, és ő lett a szabadságharc egyik legsikeresebb kuruc katonai parancsnoka. Sok nevezetes kuruc diadal fűződik a nevéhez: 1704 novemberében Érsekújvár elfoglalása, 1705 őszén a Dunántúl felszabadítása, 1707- ben pedig annak megvédése. Még a végvári harcokban elveszítette a bal szemét, ezért Vak Bottyánnak is nevezték. Igazi, a katonák és a nép által dicsőített hadvezér volt, mondák, legendák keletkeztek róla és tetteiről. A katonai táborban kapott agyhártyagyulladásban halt meg 1709. szeptember 27-én. Alakja, vitézsége és embersége évszázadokra példát adott a szabadságért harcoló magyaroknak. Esze Tamás II. Rákóczi Ferenc ezeres kapitánya Esze Tamás 1666-ban látta meg a napvilágot a Szatmár megyei Tarpán. Más jobbágyokkal együtt ő is részt vett a kuruc paraszttömegek első nagyobb megmozdulásában, a hegyaljai felkelésben (1697). A felkelés leverését követően hazatért Tarpára. Sóval kereskedett éveken át. Az újlaki sótisztekkel támadt sérelme, és az általános elégedetlenség hatására ismét a bujdosók közé állt, s csak az alkalmat várta, hogy fegyverrel álljon bosszút a jobbágyság szenvedéseiért. Ez az alkalom 1703 elején adódott, amikor a Lengyelországban tartózkodó II. Rákóczi Ferenc a Habsburg-ellenes szabadságharc élére állt. Esze Tamás képviselte a jobbágyokat a fejedelem előtt a breznai megállapodás alkalmával, s ő indította meg a magyar nemzet függetlenségi harcát. Példamutatásáért, állhatatosságáért és vitézségéért Esze Tamást a fejedelem, mint fejedelmi jobbágyot, felszabadította a jobbágyság terhe alól. A felszabadítás kiteijedt Esze Tamás szüleire, feleségére, leánykájára és bátyjaira is. Gyalogezrede élén több sikeres csata győztese. Két ízben is részt vett a felvidéki és az erdélyi harcokban. Érdemeinek elismeréseként Esze Tamást a fejedelem 1707-ben brigadérossá, három gyalogezred parancsnokává nevezte ki. 1708 márciusában újabb kitüntetésben részesült, Esze Tamást a fejedelem megnemesítette. A szabadságharc hanyatlását jelző trencséni katasztrófát már nem érhette meg. Élete utolsó napjaiban Nyitra alatt toborzott, ahol 1708. május 27- én a kuruc katonák között támadt viszálykodás idején életét vesztette. Rákóczi a hála és megbecsülés szép tettével emelt emléket első fegyvertársának, a szabadságért harcoló jobbágyok vezérének. Halála után ezredét testőrző palotás regimentjébe osztotta be. Szülőfaluját, Tarpát hajdúvárosi kiváltságokkal ruházta fel, lakóit felmentette a jobbágyi terhek alól, az Esze famíliának pedig tarpai kapitányságot adományozott.
