AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Tóth Péter: Újabb kódextöredékek az Egyetemi Könyvtárban

Tóth Péter sokkal ezután napvilágot is láttak, s Bartoniek Emma a Lehmann által leírt budapesti darabokat be is sorolta az OSzK latin kódexeiről készített katalógusába.

62 Lehmann magyarországi kutatásait megelőzően, illetve azokkal párhuzamosan azonban egy másik részterületen is folytattak töredékfeltárást. Ez a részterület a talán a latin kódexeknél is kisebb számban fennmaradt héber kéziratok kutatása volt. Talán éppen az anyag e rendkyvüli szegénysége miatt már az OSzK 1877-ben megjelent héber kéziratokat leíró katalógusába is belefoglalták az ott őrzött héber töredékeket/'

3 Sőt később is számos kutató tett említést héber nyelvű pergamenkötésekről, melyeket — a latin „hártyakötésekkel" ellentétben — szinte minden esetben igyekeztek is meghatározni.

64 Ezeken az alapokon indult el a 40-es évek végén Scheiber Sándor, aki végül Mezeyt csaknem húsz évvel megelőzve, 1969-ben jelentette meg úttörőnek számító munkáját a hazai könyvtárakban található héber kódextöredékekről.

65 Ezzel párhuzamosan természetesen a latin töredékek Lehmann és Bartoniek által megkezdett vizsgálatai sem maradtak folytatás nélkül. Radó Polikárp a magyarországi liturgikus kéziratok katalógusának készítésekor ugyanis már annak 1941-es első változatába felvette a töredékes darabokat,

66 s az Egyetemi Könyvtár töredékeit is ezekben az évtizedekben kezdték el feltárni és publikálni.

67 Mezey László tehát az 1972-ben meghirdetetett szervezett töredékkutatási program megkezdésekor már több mint fél évszázados hazai előzményekre hivatkozhatott.

68 A vállalkozás újszerűsége éppen ezért nem is a tervben magában, sokkal inkább a töredékek szisztematikus feltárásában, lefejtetésében, valamint a raktározási, leírási és publikálási szabályok kidolgozásában rejlett. Töredékkutatás az Egyetemi Könyvtárban A töredékkutatás 1972-es megkezdésekor - mint arról fentebb már szót ejtettünk - az Egyetemi Könyvtár már számos külön szerzeményezett vagy korábban már szándékosan lefejtetett töredékkel rendelkezett. így például egy díszes hóráskönyv töredékét 1959-ben egy árverésen vásárolták,

69 de később is vettek ilyen jellegű 62 OSzK Clmae 441-442. = LEHMANN, Paul, Mitteilungen aus Handschriften, V., München, 1938,4-19. 63 KOHN Sámuel,^} Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának héber kéziratai, Bp., 1877, 23—24. 64 így v

°lt ez például a Soproni Levéltár anyagában (POLLÁK Miksa, Л %sidók története Sopronban, Bp., 1896, 88-91.) Keszthelyen (BÜCHLER Sándor, Egy középkori héber könyvillusztráció, Libanon, 7(1942), 65.) vagy Körmenden (BÜCHLER Sándor, Л körmendi középkori kódextöredék, — Semitic Studies in Memory of

'Immanuel'hön>, Bp., 1947, 311.). 65 SCHEIBER Sándor, Héber kódexmaradványok haifai könyvtárakban, Bp., 1969. 66 RADÓ Polikárp, Index codicum manuscriptorum liturgicorum Regni Hungáriáé, Bp., 1941 (Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai, 14.). 67 Vö. 12. jegyzet. 68 MEZEY László, A Fragmenta Codicum szabályzata, MKSz, 89(1973), 211-213. 69 így például: U. Fr. 1. m. 32, 34 és 150, mely utóbbiakat 1959-ben vettek. 102