AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Bene Sándorné: 16–17. századi protestáns kiadványok az Egyetemi Könyvtárban

Bene Sándorné „fekete bég", aki azt a könyvben található bejegyzés szerint egy Wittenbergben élő magyartól, bizonyos Georgius Albany a Chyrkeitől (?—1560) kapta ajándékba. A könyv előzéklapjain több héber, latin és görög nyelvű versidézet és aforizma olvasható, neves wittenbergi teológusok, név szerint Philipp Melanchthon (1497— 1560), Georg Meier (1502-1574), Paul Eber (1511-1569) és Heinrich Möller (1530-1589) aláírásaival, valamennyi 1560-as datálással. E bejegyzések alapján feltételezhető, hogy az ajándékozó közvetlen kapcsolatban volt Melanchthonnal és baráti körével. Bizonyíték erre G. Albany a Chyrkeinek Melanchthon temetésére írt siratóverse is.

5 A Nádasdy család tagjairól köztudott, hogy a lutheri reformáció lelkes hívei voltak, kapcsolatot tartottak a wittenbergi reformátorokkal, pártolták e reformációs irányzat több neves magyarországi képviselőjét is, pl. Sylvester Jánost (1504—1552), Dévai Bíró Mátyást (cl500-1545), Szegedi Mátét (?—1585), majd Magyari Istvánt (P-1605), Pázmány híres vitapartnerét. A legkésőbbi, 1702-es possessor-bejegyzés a címlapon arról tudósít, hogy e könyvet ebben az évben jegyezték be a nagybányai jezsuita misszió könyvtárának a katalógusába. Valószínűleg Nyitráról került oda, ahol a Nádasdy családnak szintén voltak birtokai. Ugyanis Nádasdy Ferenc országbíró (1625-1671), a „fekete bég" unokája, akit 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvés kapcsán kivégeztek, 1642-ben rekatolizált, ezt követően nyitrai birtokain jezsuita missziók létesültek. Elképzelhető, hogy Nádasdy könyvtárának néhány darabja, így ez a Biblia is a tulajdonos kivégzése és birtokainak elkobzása után egy ilyen misszióhoz került, nem a loretoi szervitákhoz, mint e könyvtár nagy része, onnan pedig valami módon a nagybányai jezsuita misszióhoz. Valószínűleg a jezsuiták e két állomáshelye kapcsolatban volt egymással, ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1723-ban Mattyasovszky László nyitrai püspök alapítványát átviszik Nagybányára. A másik latin nyelvű Biblia az első tárlóban egy 1579-es frankfurti kétkötetes Ószövetség-kiadás első kötete.

6 Mint kiadvány is elég érdekes. Héber eredetiből fordította latinra egy ferrarai születésű zsidó konvertita, Immanuel Tremellius (1510-1580), aki izraelita hitről tért át először katolikus, majd lutheránus, végül kálvinista hitre. A fordítás munkájában részt vett veje, Franciscus Junius, azaz Francois du Jon (1542-1602) kálvinista teológus is. E Biblia címlapján Thurzó György nádor (1567—1616) sajátkezű tulajdonosi bejegyzése olvasható, aki a magyarországi ágostai hitvallású evangélikus egyház megszervezője volt. Előzékein egy rendkívül érdekes kézirat található, amely tulajdonképpen a Thurzó család rövid krónikája: először a tulajdonos szüleinek, Thurzó Ferencnek (?—1576) és Zrínyi Katalinnak (1548-1585) a gyermekeit sorolja fel, pontos születési dátummal, majd Zrínyi Katalinnak Forgách Imrével (?—1594) kötött második házasságából született gyermekeit, azután Thurzó György és első felesége, Forgách Zsófia 5 ALBANY A CHYRKEI, Georgius: Fktus Uraniae ab Albis amne discedentis in fűmre Philippi Melanthonis scripti, Wittenberg, 1560. Ld. RJV1K III. 5283 és KULCSÁR Péter, A magyar történeti irodalom lelőhelyjegyzéke a kezdetektől 1700-ig, Bp., 2003. 17. 6 Testamenti Veteris Biblia sacra . (Pars I—

П.), Francofurti ad Moenum, 1576—1579. (Ant. 4775) 148