AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Farkas Gábor Farkas: Sidus Julium és Dudith András

Farkas Gábor Farkas A következő évszázadban Komáromi Csipkés György az asztrológia-kritikájában (1665) szintén megemlítette Caesar csillagát és név szerint citálta Pliniust, mint forrást. „így nem sokkal a% Augustus csas^ar attya halála után, mikor ö uralkodni kezdene, látt^ott egy üstökös csillag, melly e%en Augustustol igen jo szerencsésnek itiltetett a maga részéről, melly tiszteltetett is a% templomban Koma varasában s tartott hét napokig. Ennek históriáját meg-bes^elli Plinius. '^° Ugyanis az üstökös feltűnésekor rendezték meg a Iulius nemzetség mitikus ősanyja tiszteletére a Venus Genetrix ünnepi játékokat, amelyet éppen Caesar alapított a Pompeius felett aratott győzelme után.

21 Erre utalhatott Dudith, mikor a rómaiak babonaságáról értekezett. Plinius szerint Caesar halála (március 15.) után, a tiszteletére rendezett játékok alatt (ludi Veneris Genetricis), július 20-a és 30-a között,

22 és nem hónapokkal később Kr.e. 44. szeptember 23-án jelent volna meg a híres üstökös, amelyet Sidus Iuliumnak neveztek el.

23 Gyakori tévedés ugyancsak, hogy a szakirodalomban többen a Halley-üstökössel (lP/Halley) keverték össze Caesar csillagát, pedig az előbbi Kr.e. 12-ben (Augustus) illetve Kr.u. 66-ban (Nero) tűnt fel.

24 20 KOMÁROMI Csipkés György, At^ludiáaria Astro logiarol. és Üstökös Csillagokról való Judicium. Debrecenben Nyomt: Karanci Gyoergy, 1665. 85. (OSzK, RMK I. 1023.) 21 BORZSÁK István, Caesar Funeralien und die christliche Passion. Acta Antiqua Academiae Hungaricae, 10(1962) 23. - BERNSTEIN, Frank, Ludipublici, Untersuchungen %ur Entstehung und Entwicklung der öffentlichen Spiele im republikanischen Rom, Stuttgart, 1998. 327. - HOFFMANN Zsuzsanna, Divus Iulius. Adalékok a Caesar-mttoszhoz, Aetas, 18(2003), 21. 22 HAHN István, Hitvilág és történelem. Tanulmányok az ókori vallások köréből, Bp., 1982, 175— 202. - KÖVES-Zulauf, Thomas, Bevezetés a római vallás és monda történetébe, Bp., 1995, 192. HOFFMANN: Lm. (21. jegyz.), 12-23. - TAR Ibolya, Vergilius 4. eklogájának szerkezetéről, Antik Tanulmányok, 49(2005), 263. - RAMSEY, Т. John, LlCIIT, A. Lewis, The Comet of 44. ВС and Caesars Funeral Games, Atlanta, 1997. Sajnos a könyvet nem sikerült megszereznem, de az ismertetők alapján egyértelműnek tűnik, hogy a filológus—csillagász szerzőpáros forrásokkal támasztja alá, miszerint a Kínában május közepétől megfigyelt üstököst a rómaiak júliusban látták meg, s nem szeptemberben. — KRONK, Gary W., Cometography. A Catalogue of Comets. Vol. I. Ancient—1799, Cambridge, 1999, 22—24. Kronk szerint május 12. és augusztus 1. között volt látható az üstökös. 23 PESCE, Gennaro, Sidus luiium, História, 7(1933), 402-415. - SCOTT, Kenneth, The Sidus luiium and the Apotheosis of Caesar, Classical Philology, 36(1941), 257-272. - WILLIAMS, Mary Frances, The Sidus luiium, the Divinity of men and the Golden Age in Virgil's Aeneid, Leeds International Classical Studies, 2.1(2003) http://www.leeds.ac.uk/classics/lics/2003/200301.pdf 24 HAIIN: i.m. (22. jegyz.), 175. - HOFFMANN: i.m. (21. jegyz.), 20-23. - Halley Kr.e. 12-es megjelenésére 1. CULLEN, Christopher, Halley's Comet and the Ghost Event of 10 ВС, Quarterly Journal of the Royal Astronomical Society, 32(1991), 113-119. 140