AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Farkas Gábor Farkas: Sidus Julium és Dudith András

Sidus lulium Üstökösünkről rengeteg forrást ismerünk,

25 beszámolt róla például Suetonius: „Ötvenhatodik évében halt meg, az istenek sorába iktatták, éspedig nemcsak a senatus határozata alapján, hanem a nép őszinte meggyőződéséből is. Az első ünnepi játékok idején ugyanis, melyeket örököse, Augustus, nyomban Caesar istenné avatása után tiszteletére rendezett, délután öt óra felé üstökös tűnt fel, és hét napig egyfolytában ragyogott az égen; általában azt tartották, hogy az égiek közé befogadott Caesar lelke az, és ezért ábrázolják őt azóta is csillaggal a feje fölött."

26 Seneca, Apolloniust idézve: „Ezenkívül nincs okunk úgy gondolni, hogy ugyanaz az üstökös jelent meg Claudius idejében, amelyet Augustus idejében láttunk, sem hogy ez a mostani, amely Nero Caesar idejében tűnt fel, és megfosztotta az üstökösöket rossz hírüktől, ahhoz hasonlított, amely az isteni Iulius halála után a Venus Genetrix-játékokon délután öt óra tájban bukkant fel."

27 és Cassius Dio, aki az északi égbolton feltűnt üstökösről beszélt, amely a legtöbb ember számára azt jelentette, hogy Caesar halhatatlanná vált, s lelke helyet foglalt a csillagok között. Octavianus bronzszobrot készíttetett róla, fején a csillaggal, s Venus templomában helyezett el.

28 Kr.e. 44-ben a szenátus úgy határozott, hogy pénzt veret a még élő Caesar arcképével. Calpurnius Siculus szerint Caesar halála után egy üstökös jelentette be a háborút a boldogtalan népnek.

29 Livius nyomán a római történelemből ismert csodajeleket összeíró Julius Obsequens is beszámolt a játékok alatt feltűnt üstökösről,

30 csakúgy mint Plutarkhosz, Horatius, Ovidius és Vergilius is.

31 Dudith traktátusában éppen Vergiliust idézve immár egyértelműen utalt a Sidus Iuliumra. felvonultatják még a költők fejedelmét [Vergiliust] is, aki- úgy látszik - egyetértett a%Zßl, hogy július Caesar meggyilkolását egyéb csodás tüneményeken kívül egy üstökös is jelege: »Soha máskor nem sújtott le több villám a derült égből, / és soha annyisszpr nem lobbant fel vészjósló üstökösök.«"

32 25 BARRETT, A. Anthony, Observations of Comets in Greek and Roman Sources Before A.D. 410, Journal of the Royal Astronomical Society of Canada, 72 (1978), 95-96. 26 SUETONIUS, lulius. 88. - SUETONIUS Tranquillus, Caius, A caesarok élete, Fordította Kis Ferencné, Bp., 1975, 53. 27 SENECA: Naturalium quaestionum. VII. 17,2. - SENECA, Lucius Annaeus, Prózai művei. IL Természettudományos vizsgálódások, Fordította KOPECZKY Rita, Bp., 2004, 686. 28 CASSIUS Dio: Rhómaiké hisztoria. XLV. 7,1.- A Sidus Iulium-érmék: http://www.coinarchives.eom/a/ Itt mondok köszönetet Csuti Elemér numizmatának a segítségéért. 29 CALPURNIUS: Bucolica. I. 78-84. 30 OBSEQUENS: Deprodigüs. 1,68. 31 PLUTARKHOSZ: Caesar 69. - HORATIUS: Carmina. I. 12,46. - OVIDIUS: Metamorphoses. XV, 840-851. - VERGILIUS: Ecloga«. IX,46^19. 32 DUDITHIUS, /. m. (5. jegyz.), VI. 112. „Inducunt etiam poetarum principem, qui Iulii Caesaris песет, praeter alia prodigia, a cometa quoque notatam fuisse innuere videatur: Non alias caelo ceciderunt plura sereno / fulgura пес diri tones arsere cometae." DUDITH: Lm. (4. jegyz.), 1147-1148. 141