AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Földváry Miklós István: A középkori Magyarország ordináriuskönyvei

A középkori Magyarország Ordinarius könyvei Kevésbé szokatlan az ordináriusoktól a matutínumban a fölolvasókra adott áldásszövegek megadása, de különös, hog}' ezek csak Mindenszentek ünnepén jelennek meg a könyvben.

93 Az Egri ordináriuskönyv átlagos terjedelmű, a benne rögzített liturgikus gyakorlat minden saját offíciummal rendelkező napjáról ad rubrikákat. A jelesebb napok leírását a fönt említett részletekkel kezdi, majd azok minden bóráját fölveszi, és ilyenkor többé-kevésbé teljes tételsort is ad. Az évet Szent András vigíliájával kezdi, a napot az első vecsemyétől a második kompletóriumig tekinti egységnek, a misét pedig többnyire a kishórák teljes sorozata után veszi föl. Mindebben az Esztergomi ordináriuskönyv szerkezetével egyezik, de annál jóval kevesebb toldalékos itemet jegyez be a hórák lezárása után, és vele ellentétben elválasztja a temporálét a szanktorálétól. A verzikulusok jegyzéke a temporale után következik, a szanktorálét pedig a boldogságos Szűz Mária kis zsolozsmájának időszakos változatai zárják. A katalógusok két kiadását tartják számon az ordináriusnak. Az első 1509-ben Krakkóban hagyta el a nyomdát Iohanes Haller költségén, a második 1514-ben készült Velencében Iacobus Schaller budai könyvkereskedő megrendelésére. Címfeliratuk és kolofonjuk egyebekben azonos. A szövegben keltezéssel említett legkorábbi káptalani döntés 1458-ból való.

94 Nem a krakkói kiadást, hanem annak egy másolatát vette alapul Kandra Kabos, amikor 1905-ben elsőként jelentette meg a szöveget újkori kiadásban.

95 A könyv 1514-es változatát nem ismerte, átírásában —a közvetítés ellenére is-— betűhív alakot akart adni, az eredeti rubrikáit kurziválással érzékeltette. Bevezető tanulmányában több fontos helytörténeti adattal járult hozzá a szöveg jobb megértéséhez, és rendszerezve összegyűjtötte, majd értelmezte a könyv egyes adattípusait. Liturgikai megjegyzései viszont arról árulkodnak, hogy a középkori rubrikás és szerkönyvekben való járatlansága miatt nem volt számára világos, milyen alapon válogat a forrás az egyes adatok között, illetve mely adatai milyen összefüggésben érdemelnek figyelmet. Másfelől a mintegy 800-1500-ig tartó egész liturgiatörténeti korszakot érintő téves megállapításokkal kíséri az általa ismert ferences-kuriális —az újkorban „római"-nak fölfogott— gyakorlat és az egri, illetve általánosan a régi székesegyházi rítus eltérés eit.

96 Részben Kandra Kabos történeti jegyzeteinek hibái, de még inkább az Egri Ordinarius számos tudományágra kiterjedő jelentősége késztették Dobszay Lászlót arra, hogy 2000-ben új átiratban és új szempontok figyelembevételével pótolja az 93 OAgr 122. (O.Ss.) Ezzel szemben pl. FRKRE, Walter Howard, The Use of Sarum II. The Ordinal and Tonal, Cambridge University Press, 1901, 6-7. közel 30 áldásszöveget közöl mindjárt advent első vasárnapjának matutínumában. 94 OAgr 25. (Adv/H2/f2). 9э KANDRA Kabos: Ordinarius secundum veram notulam sive rubricam alme ecclesie Agriensis de observatione divinorum qffiäorum et horarum canonicarum. A krakói unicum könyvpéldány után, Eger, 1905. A ritka kiadást ismerteti és előszavát is közli az OAgr 16-17., ill. 401-416. 96 Ennek kritikáját, ugyanakkor Kandra művének méltatását adja Dobszay László a fönt idézett előszó számmal jelölt jegyzeteiben. 61