AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)
III. Könyv- és irodalomtörténet - Bíbor Máté János: A kéziratos és nyomtatott könyv
Bibor Máté János Luden РЕВУНЕ, Henri-Jean MARTIN, A könyv születése, Bp., Osiris, 2005 (Osiris Kézikönyvek); Fritz FUNKE, Könyvismeret: Könyvtörténeti áttekintés, Bp., Osiris, 2004 (Osiris Kézikönyvek); GRÜLL Tibor, Könyvtárak és könyvkiadás a% ókorban — A görög és római világ tárgyi emlékei, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2 1998 (Bevezetés az Ókortudományba, 1), 223-231; JAKÓ Zsigmond, Radu MANOLESCU, A latin írás története, Bp., Európa, 1987; A könyves kultúra: XIV—XVII. s^á^ad: Válogatás az angolszász szakirodalomból, I, vál., jegyz. MONOK István, SZABÓ Enéh, Szeged, Scriptum, 1992; A könyves kultúra: XIV—XVII. s%á%ad: Válogatás a német szakirodalomból, II, bev., vál., MONOK István, Szeged, Scriptum, 1997; Könyvtárosok kézikönyve, szerk. HORVÁTH Tibor, PAPP István, Bp., Osiris, 19992003 (Osiris Kézikönyvek), I-V; Jacques LE GOFF, A% értelmiség a középkorban, Bp., Magvető, 1979 (Gyorsuló Idő); MADAS Edit, MONOK István, A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig, Bp., Balassi, 2003; Alberto MANGUEL, AZ olvasás története, Bp., Park, 2001; MEZEY László, Forrásszemelvények a kéziratosság korának könyvtörténetéhez^ Bp., Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1957; Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, szerk. Guglielmo CAVALLO, Roger CHARTIER, Bp., Balassi, 2000; SARBAK Gábor, bevezetés a latin kodikológiába — A görög és római világ tárgyi emlékei, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2 1998 (Bevezetés az Ókortudományba, 1), 207-222; VÉRTESY Miklós, Könyvtárosok kislexikona, Bp., Múzsák, 1987. *** Ezúton is köszönöm BÁRCZI Ildikó, BORECZKY Anna, HANGOD! Ágnes és MADAS Edit segítségét. Az alfejezetbezjelhasznált további szakirodalom: BÁRCZI Ildikó, Ars compilandi, Studia Litteraria, 32(1994), 99-116; MEZEY László, Gellértproblémák, Vigília, 45(1980), 590-598; NÉMETH György, Papjrológia — A görög és római világ tárgyi emlékei, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2 1998 (Bevezetés az Ókortudományba, 1), 189-206. Az írófelület Könyvek írófelületeként Európában a papirusz, a pergamen és a papír használta (volt) általános. A papirusz egyfajta nílusi sás (Cyperus papyrus) szárának szivacsos belsejéből készült. Ezt felszeletelték, egymás mellé rakták, s nedvesen lesimították, majd lekalapálták. Erre azonos eljárással keresztbe tettek 226
