AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)
I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Németh András: Az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. kódexének új vizsgálata és a benne szereplő Phalarisz-levél fordítása
Németh András egyeznek azokkal, amelyeket Csapodiné említ. 10 A kódex átnézése után arra a megállapításra juthatunk, hogy több kéz írt a kódexbe a 15-16. század folyamán, és nem tudhatjuk, kik. Egyikük írása nagyon hasonlít a kódex egyik előzéklapján (II 1 ) szereplő szentírásidézetek lejegyzőjének írásához. Ennél többet azonban nem lehet mondani. I. 2. Л CASTELL1NI-CÍMER A budapesti Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. számú kódexének l r oldalán található egy romlott állapotú címer, amelyet többféleképpen azonosítottak. Csontosi János, aki 1877-ben a 35 korvináról az első részletes leírást adta, a következőket mondja róla: „arany, zöld és kékostáblás görög keresztben ismeretlen czímer látható, mely vörös pajzsban három tornyú ezüst várat s aranypajzsfőben fekete egyfejű sast arany koronával tüntet fel. Dr. Dethier Zágráb város czímer ének tartotta, Báró Nyári Albert jeles heraldikusunk azonban a Castellini család czímeret ismerte fel benne. - Mikor a codexet Kubinyi, Ipolyi és Henszlmann CSAPODINÉ: : i. m. (7. jegyzet). - p. 93. a fol. 22, 30, 48, 61-t említi, ezzel szemben a 22. fólión nem találtam sem egykorú gótikus, sem 15. századi humanista szövegjavítást, vagy bejegyzést. A kódex átnézése során három, egymástól eltérő humanista írást tudtam elkülöníteni. Ezek egy személytől is származhatnak, ha különböző időpontokban javította a kódexet, de ez a kevésbé valószínű magyarázat. 1) Vörös tintával írt humanista bejegyzések alkotják az egyik csoportot. l v : bal margón két tartalmi bejegyzés látható; 2 r : bal margó és 1. sor vége, 9. sor [szövegjavítás]; 27 r : jobb margó, 3. sor [szövegjavítás]; 61 r : bal margó, 16. sor. 2) Az előzőtől eltérő, széteső humanista írással bejegyzett szövegjavítások külön csoportot képeznek: 29 v : bal margó, 12. sor; 30 r : jobb margó, 5. és 10. sor; 48 v : jobb margó, 15. sor; 49 v : jobb margó, 9. sor; 50 r : jobb margó, 11. sor; 51 r : jobb margó, 12. sor; 60 r : bal margó, 8. sor. 3) Ügyetlen humanista írás: 29 v : jobb margó, 2. sor; talán 61 r : jobb margó, alulról a 16. sor. Ez utóbbi hasonlít a If-en található két szentírásidézet írásképéhez. Nyári Albert az 1848-1849. évi események utáni itáliai emigrációja során bejárta a főbb könyvtárakat és levéltárakat, és a heraldika elismert szakértője lett, még az Olasz Heraldikai Társulat is tagjává választotta. MÜLLERNÉ Lovas Krisztina: Báró Nyári Albert. In: A márciusi ifjak nemzedéke : „Nem küzdenénk mi sem dicsőségsem díjért" / szerk. KÖRMÖCZI Katalin. - Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 2000. - p.: 391-399. Az általa közölt meghatározást a később publikált heraldikai lexikonok is megerősítik. Armoral General. I. / szerk. RIESTAP, J. B. - H. п., 1888. p. 384. 64
