AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Beregszászi Magdolna: Egy Suetonius-kódex rejtélye, avagy ki a nyitrai corrector

Egy Suetonius-kódex rejtélye... e XV. századi kéziratoknak. A kódex Ábel véleménye szerint annyiban érdekes, hogy némely kiadó coniecturáit már megtalálhatjuk benne (p. 60., 1 loco ed. Basil. 1533. longo helyett; p. 60,12 ab se Beroaldus és C, de rasurában, melyben valószínűleg ad se állott; p. 105, 22 his helyett iis Ed. Rom. 2. / valószínűleg kódexből /; p. 127, 18. Roth quercea-t coniiciál, ez C-ben is megvan, a többi kódexben quiercica, quercica, quercina, querquea, quernea, aerea van). Ábel véleménye szerint az efféle jó olvasatok a kódexet nem emelik a többi fölé és nem is teszik kívánatossá collationáltatását. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a korvinák nemzeti örökségünk részét képezvén mégis érdemesek arra, hogy foglalkozzunk velük, ha nem is annyira szövegkritikai értékük miatt, mint inkább beillesztendő azokat a kódexek családfájába, illetve hogy következtetéseket tudjunk levonni az emendatiókról, azok szerzőiről s így hazánk XV. századi humanista műveltségéről. A kódexben található összes életrajzot nem állt módomban megvizsgálni, hanem csupán a Tiberius-életrajzzal foglalkoztam behatóbban, mégpedig azért, mert ez - Julius Caesar életrajzával ellentétben - csonkítatlanul szerepel a kódexben. Másfelől itt találhatóak nagyobb számban azok a bejegyzések, emendálások, amelyeket az Egyetemi Köynvtár Tacituskódexével össze lehetett vetni, amely bizonyíthatóan Vitéz keze nyomát viseli magán. A KÓDEX SCRIPTORA Vizsgálódásaink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy Mátyásnak fontos volt, hogy könyvtárának könyvei szép kiállításúak legyenek, és az udvarába sereglő tudósok igényeit is a legmagasabb szinten kielégítsék. Thaddeo Ugoletónak, a Corvina egyik könyvtárosának ránk maradt leveléből, melyet néhány kódexszel kapcsolatban írt, megtudhatjuk, hogy: scriptum elegáns est, scriptores ipsos non ignaros esse censeo". Másutt pedig, ugyancsak Ugoletótól, megtudhatjuk, hogy: „codex manibus viri Mediolanensis non indocti scriptus", azaz nem éppen műveletlen férfiú másolta a kódexet. De kevésbé tanult másolók is dolgoztak a Bibliotheca Corviniana számára. A könyvtár szépségének híre később, Mátyás király halála után is benne élt a köztudatban, és vonzotta is a látogatókat. A fennmaradt nyilatkozatok mindig az írás „elegáns" voltát emelik ki, beleértve természetesen a kódexek miniatúra-díszét is. A fenti állítást támasztja alá Coelius Pannonius (1540) kijelentése is, mely szerint: „Vidi tandem Bibliothecam illám celeberrimam Mathiae Connni... Libri exquisitissimi et 19