AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Sipos Anna Magdolna: Klebelsberg és a tömegkommunikáció

Újságírók Egyesülete. A nemzetközi és a hazai hírszolgálati rendszert, a hírkereskedelmet a Magyar Távirati Iroda fogta össze. A kép tehát eléggé színes, a választék meglehetősen bőséges volt: csak Budapesten több mint 700 időszaki kiadvány (hetilap, revue, heti riportújság, szépirodalmi és szaklap) jelent meg

13

. Az 1920-as évek irodalmi életében három csoportosulás létezett: az óvatos liberalizmus, melyet a Nyugat című folyóirat képviselt; a másik, a hivatalosan is támogatott konzervatív irányzat, amely újabb két ágra bomlott; a békebeli, liberális ókonzervatív értékeket megjelenítő, Új Idők folyóirat és tekintélyes szerkesztője, Herczeg Ferenc köré szerveződő csoport, és az antiliberális újkonzervatív szemléletet terjesztő Napkelet című folyóirat, valamint szerkesztője Tormay Cecil által vezetett irodalmi szalon. A harmadik pedig a korra igen jellemző, de Magyarországon kisebb bázissal rendelkező avantgárd: a Kassák Lajos által szerkesztett, A Tett, később pedig a Ma címmel kiadott folyóiratok köre. Igen színes a kor irodalmi életét befolyásoló társaságok, különféle irodalmi testületek működése is: a konzervatív értékeket képviselő Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság; a műfordítókat összefogó, La Fontaine Társaság, a fiatal írókat magába foglaló Vajda János Társaság. Az írók érdekképviseletét a Magyar írók Egyesülete látta el, de működött a PEN klub magyar tagozata is. Az irodalmi és a művészeti élet fontos színtere volt a Fészek Klub, valamint az Otthon írók és Hírlapírók Köre is. A trianoni békeszerződés által kijelölt határok következtében a lakosság lélekszáma jelentősen csökkent, amely maga után vonta a könyvkiadás visszaesését míg 1913-ban 2377, addig 1927-ben 1792 magyar nyelvű könyv jelent meg. Jelentős volt a csökkenés a tankönyvek kiadása tekintetében, mivel az elcsatolt területeken élő gyermekeket már nem a magyar könyvkiadásnak kellett ellátnia tankönyvvel. De lényegesen kevesebb a tudományos munkák mennyisége is: 1913-ban 826, 1927-ben már csak 359. Ezzel szemben a szépirodalmi művek kiadása jelentősen megnövekedett: 1913-ban 419, 1927-ben pedig 719 kötet szépirodalmi mű jelent meg, ebből 493 magyar szerző műve, a többi fordítás volt.

14 Az adatokból is látható, hogy a tudományos és szakkönyvkiadás szinte teljesen háttérbe szorult, mivel nemcsak a kiadott művek száma, hanem a megjelent kötetek példányszáma is 13 A korabeli magyar sajtó adatait részletesen mutatja be Voit Krisztina, A Budapesti sajtó adattára, 1873-1950 című kötetében, amely az Argumentum Kiadónál jelent meg 2000-ben. Az adat forrása T. Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években. - Bp.: Magyar Művelődési Intézet, Mikszáth Kiadó, 1998. - p.: 176. 14 Т. Kiss Tamás id. т.: p.: 174. A Magyar statisztika évkönyv csak 1936-tól közli a magyar könyvkiadás adatait 1936-ban 3392,1937-ben 3328,1938-ban pedig 3136 könyv jelent meg Magyarországon. A korábbi évekre vonatkozó, T. Kiss Tamás által közölt adatokkal történő összehasonlításból jól látható, hogy a magyarországi könyvkiadás - a trianoni traumát követően - dinamikusan fejlődött, és a harmincas évekre már jelentősen meghaladta az - első világháborút megelőző - utolsó békeévben megjelent könyvek mennyiségét is. A Könyvtári Központ levéltári iratai között szereplő kimutatás szerint 1940-ben már 9420 darab könyv-jellegű dokumentum jelent meg (ebből Budapesten 6176, vidéken pedig 3244 darab. (MOL XIX-I-20-48-Szn-1951) 214