AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)
II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Sipos Anna Magdolna: Klebelsberg és a tömegkommunikáció
jelentősen visszaesett, ezzel szemben a szépirodalmi művek kiadása megjelenése fejlődött. A szépirodalomban azonban olyan népszerűségnek örvend a ponyva, a detektívregény, a lektűr, hogy 1923-ban a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletet alkotott "az ifjúság lelki életét romboló és veszélyeztető ponyvairodalom terjesztésével szemben." 15 A határon kívül rekedt magyarság magyar irodalom iránti érdeklődésének kielégítését szolgáló magyar könyvek behozatalát Csehszlovákiában és Romániában rendeletekkel tiltották meg, illetve Jugoszláviában olyan nagy vámot vetettek ki a magyar könyvekre, amely lehetetlenné tette a könyvkereskedést. A huszadik században - a munkaidő törvényes korlátozása és az életforma radikális megváltozása következtében - új társadalmi kérdés fogalmazódott meg: a felszabaduló szabadidő eltöltésének megszervezése. A megnövekedett szabadidő eltöltésének problémája az egész társadalomra hatással volt, sorra alakultak azok az intézmények, szervezetek és vállalatok, amelyek a szabadidő eltöltésének üzletszerű szervezésével foglalkoztak: az utazási és a turisztikai kedv növekedésének hatására, s nem utolsósorban a közlekedési lehetőség bővülésének és gyorsulásának köszönhetően fejlődésnek indult az idegenforgalom intézményrendszere. Egymás után alakultak meg az utazási irodák, felépültek a legnagyobb szállodák és a turistaházak, s egyre látogatottabbak lettek a gyógyfürdők, fellendültek a divatos nyaralóhelyek: Abbázia, Dalmácia, Tátra, Herkules fürdő, Poprád, magyar területen pedig a Balaton mint üdülőhely a huszadik század első évtizedeiben indult fejlődésnek 16 . A század elején sorra jelentek meg azok a technikai újítások, találmányok is, amelyek később majd a tömeges szórakoztatást és a nép nevelését lesznek hivatottak szolgálni: a film, a rádió és a televízió 17 . A Bethlenikonszolidáció idejében Magyarországon, azonban csak a film és a rádió terjedt el tömegesen, s mindkét technikai újítás kiválóan szolgálta a kor népnevelési és szórakoztatási igényeit. Az úgynevezett oktatófilmek fontos szerepet játszottak azoknak az ismereteknek a közvetítésében, amelyhez a képi megjelenítés elengedhetetlen: a világ megismeréséhez a földrajzi oktatófilmek 18 , valamint a világesemények követéséhez az úgynevezett híradó filmek és híradó mozik. Magyarországon a mozi rendkívül nagy népszerűségnek örvendett, így 15 A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1923. évi 79.379. VI. számú rendelete 16 Mindez éreztette hatását a magyar kulturális és tudományos életben is. Nyilván a megnövekedett szabadidővel állt kapcsolatban, hogy ezekben az évtizedekben jelentek meg Magyarországon - európai hatásra - az első jelentős, az utazás kultúrtörténetével foglalkozó feldolgozások is. Ilyen volt például Gyömrei Sándor, Az utazási kedv története (Bp. : s.n. , 1932.), valamint Antalffy Gyula, A honi utazás históriája (Bp. : Athenaeum, 1943.) című kötete. 17 Erről részletesebben lásd Rosta István, Fejezetek Magyarország technikatörténetéből című, a Nemzeti Tankönyvkiadónál, 1995-ben megjelent könyvét. 18 A földrajzi ismeretterjesztés és a film kapcsolatáról, és az oktatásban betöltött szerepéről részletes tanulmányt közölt Geszti Lajos, A földrajz és a film címmel a Földrajzi zsebköny 1943. évi számának (Budapest Magyar Földrajzi Társaság, 1943.) 187-195. oldalán. 215
