AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Sipos Anna Magdolna: Klebelsberg és a tömegkommunikáció

valamennyi társadalmi csoport, szakmai réteg megtalálhatta az érdeklődéséhez legközelebb álló napilapot, s e lapok igen változatos képet mutattak. A polgárság nagy terjedelmű, széles érdeklődési kör igényeit kielégítő napilapja a Pesti Hírlap volt. A keresztény világnézetű olvasóközönség három napilapból - Nemzeti Újság, Új Nemzedék, Magyarság - választhatott. A modern magyarországi újságírás megteremtésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Est-lapok szerkesztősége és kiadóhivatala, amely három napilapot jelentetett meg: reggel a tartalmas, liberális Pesti Napló, melynek vasárnapi és ünnepi számai valóban figyelemreméltó írásokat közöltek; délben az Est került az utcára; délután négy óra körül pedig a Magyarország című hírlapot olvashatták. A Miklós Andor által vezetett, Est lapok konszern rikkancsok segítségével árulta lapjait. A Magyar Hírlap a liberális értelmiség, míg az Újság a liberális kispolgárság lapja volt, de e rétegnek megvolt a délutáni újságja is: az Esti Kurír. A Budapesti Hírlap, illetve társlapja, a délután megjelenő 8 Órai Újság konzervatív értékrendet képviselt és a Bethlen-kormány félhivatalos lapja volt. A Friss Újság a legnagyobb példányszámban megjelenő napilap volt, és a szegényebb réteg számára készült. A Mai Nap tipikusan a bulvársajtót képviselte a választékban, a Kis Újság pedig a nagy példányszámban megjelenő, főként vidéki népszerűségnek örvendő napilap funkcióját töltötte be. Élénk és harcias ellenzéki újság volt, a szociáldemokrata mozgalomhoz és a szakszervezetekhez közel álló, Népszava. A napilapok sajátos színfoltját képezték azok az újságok, amelyek csak hetente egyszer, hétfőn reggel jelentek meg, kihasználva, hogy a vasárnapi munkaszünet miatt hétfőn nem jelent meg a többi napilap: a Magyar Hétfő, a Reggel, a Reggeli Újság, a Hétfői Napló,. A húszas években Magyarországon két német nyelvű napilap is megjelent: a Pester Lloyd és a Neues Politisches Volksblatt, mindkét lap a külföld felé képviselte a Bethlenkormány politikáját. Ugyanakkor igen gazdag termést mutat a vidéki hírlapkiadás is: voltak olyan nagyobb városok, ahol négy-öt napilap is megjelent, a heti-, kétheti, havi lapoknak pedig se szeri, se száma. A nagyobb falvakban is rendszeresen jelentek meg hírlapok, s különböző társadalmi csoportok, mozgalmak számára is adtak ki - több-kevesebb rendszerességgel - tájékoztató vagy éppen agitáló lapokat. A magyar újságírók szakmai testületeként már működött a Magyar időszaki sajtójának számszerű adatait tartalmazza: Elekes Dezső (szerk.) A mai Magyarország : A második világháború és a párizsi békeszerződés következményei. — Bp.: Hungária Iioyd, 1947. A kötetben az időszaki sajtóra vonatkozó adatok - nem lényegesen ugyan de — eltérnek a statisztikai évkönyv számaitól: míg 1926-ban 934 időszaki kiadvány, addig 1930-ban 1230 időszaki kiadvány megjelenéséről számol be. Ugyanebben a könyvben 1934-ben már 1477, 1938-ban 1934 időszaki sajtóterméket vesznek számba. A periodikák számának dinamikus növekedése többek között azt is bizonyítja, hogy a társadalom, a politika, a tudomány, s a helyi társadalom egyre inkább kihasználja a tömegsajtó által megteremtett nyilvánosságot, egyre inkább felhasználja a sajtót, egyrészt a tájékoztatásra, másrészt pedig a tömegbefolyás növelésére. A Könyvtári Központ levéltári iratai között szereplő kimutatás szerint 1940-ben az országban 1398 hídap, illetve folyóirat jelent meg. Ebből Budapesten 821, vidéken pedig 577. (MOL XIX-I-20-48-Szn-1951.) Az irat a folyóiratok és napilapok számának folyamatos csökkenéséről panaszkodik. 213