AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)
II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Sipos Anna Magdolna: Klebelsberg és a tömegkommunikáció
A tömegtájékoztatás eszközrendszere így válhatott a tömegek totális manipulálásának eszközrendszerévé 11 . A korszak tömegkommunikációs eszközei Az 1919. évi kommunista diktatúra után bevezetett, néhány évig szigorúan ellenőrzött, erősen cenzúrázott sajtópolitikát, a bethleni politika által meghatározott, jóval liberálisabb sajtó viszonyok váltották fel. A különböző irányzatok és pártok mögött felsorakozó sajtóorgánumok így jóval nagyobb mozgásteret élvezhettek, ugyanakkor a szélsőséges irányzatokat propagáló, azoknak helyet adó lapokkal szemben a kormány továbbra is keményen fellépett: 1925-ben betiltotta a legitimista Az Újságot, 1926-ban a Világot; a Népszava ellen pedig több száz sajtópert indított. A sajtóügyi közvádló intézményrendszerének segítségével, az engedélyezett lapok írásait folyamatosan ellenőrizték, és bevezették a gazdasági szabályozást — kauciót. Az elsősorban nem cenzurális úton történő szabályozás, illetve a korszak gazdasági társadalmi kulturális viszonyainak eredményeként Magyarországon az 1920-as években gazdag és differenciált sajtóstruktúra jött létre. 12 Szinte 11 Angelusz Róbert, Kommunikáló társadalom című kötetében erről a következőket írja. „Az empirikus kutatások megindulásának időszakában széles körben uralkodott a% az elképzelés, amely szinte korlátlan befolyásoló szerepet tulajdonít a tömegkommunikááós eszközöknek. A reklámozás, a háborús propaganda sikerei, a rádió és a film fokozatos térhódítása csak erősítették azt a benyomást, hogy az emberek nézetei akadálytalanul befolyásolhatók. A kor propaganda-szakemberei ijesztő magabiztossággal nyilatkoztak a véleményformálás lehetőségeiről. Egyikük egyenesen úgy látta, hogy csak a költségek szabnak határt annak, hogy akármilyen irányban, akármicsoda témával kapcsolatban megfelelő közvéleményt szállítsunk. Ez a nézet leegyszerűsítő: kauzalitás helyett, mechanikus hatásmechanizmust és tömegembert tételezfel." (102. oldal). A tömegtájékoztatás hatásmechanizmusának az 1940-es években végzett felmérései azonban ezt a mechanikus feltételezést megcáfolták, és bizonyították, hogy a tömegbefolyás megszerzésének mértéke nem lineárisan emelkedik a ráfordított költségekkel, hanem annál jóval bonyolultabb, összetettebb folyamat. 12 Szemléltetésül érdemes áttekinteni a Magyar statisztikai évkönyv megfelelő éveinek hídapokra vonatkozó adatait. Év Hely Hírla рок Szépiro dalmi lapok Szaklapok Élclapok Összesen Példányszám 1913. Magyarország Horvát-Szlavón országokban Összesen 755 50 805* 100 21 121 984 66 1050 22 2 24 1861 139 2000 133.526.000 1.641.000 135.167.000 1922 Magyarország 216 39 285 5 545 64.039.000 1927. Magyarország 256 84 559 3 902 101.412.000 1930 Magyarország 276 97 660 2 1035 104.057.000 *(Ennek mintegy fele helyi vonatkozású hírlap volt.) A Magyar statisztikai évkönyv adatait kiegészítendő, érdemes itt megemlíteni azt is, hogy a hivatalosnak tekinthető statisztikai évkönyvön túl is található forrás, amely a korszak 212
