AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

az egri érsek kezdeményezte, katolikus egyetemként; ezzel a püspöki kar is egyetértett, megindultak az előkészítő munkálatok; a politikai viszonyok, 1947 tavaszától a kormányzatnak egyházi felsőoktatási intézmények létesítését ellenző állásfoglalása azonban meghiúsította e terv megvalósítását (valamint a katolikus nevelőképző főiskolák létesítését is).

15 1948 után a kiépülő sztálinista hatalmi struktúra, a tervgazdasági rendszer céljainak és követelményeinek megfelelően a felsőoktatás intézményrendszere, intézményhálózata nagymértékben átalakult.

16 Л% 50-es évek elején az erőltetett ütemű felhalmozáson és iparosításon alapuló felzárkózási törekvésekkel összefüggő - tényleges vagy vélt - szakemberszükségjet kielégítése, az ugrásszerűen növekvő hallgatólétszám kiképzése érdekében számos új felsőoktatási intézmény jött létre, részben - a korábbi szovjet modellt követve — szűkprofilú, specializált intézmények szervezésével, részben a meglévő egyetemek széttagolásával. Ez utóbbi teljesen ellentétes volt a fejlett európai országok felsőoktatásának fejlődési tendenciáival; ezek nagy részében ugyanis a képzési ágak és tudományágak széles - a hagyományos négykarú universitásokhoz képest jóval szélesebb - körét felölelő egyetemek alakultak. Az intézményhálózatot érintő egyes döntésekben politikai szempontok is közrejátszottak. Még 1948-ban létrehozták az önálló Közgazdaságtudományi Egyetemet (és egyidejűleg megszüntették a műegyetem Közgazdaságtudományi Karát). A legtöbb változás a legfontosabb területnek tekintett műszaki felsőoktatás intézményhálózatában történt. 1949-ben Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet szerveztek (a IIL- IV. éves bányász- és 1952-ig a kohászhallgatók képzése azonban továbbra is Sopronban folyt), Veszprémben pedig a műegyetem Nehézvegyipari Karát (amely 1951-ben Veszprémi Vegyipari Egyetem elnevezéssel önálló intézménnyé vált). Az 1951 tavaszán felemelt első ötéves terv további új műszaki egyetemek létesítését írta elő; ennek megfelelően a Budapesti Műszaki Egyetem elnevezést nyert műegyetem mérnöki és építészmérnöki karaiból megalakították az Építőipari Műszaki Egyetemet, továbbá Közlekedési Műszaki Egyetemet szerveztek (amely előbb Szegeden, majd Szolnokon működött). A tervezett külön bányamérnöki, gépgyártómémöki és könnyűipari műszaki egyetemek létrehozására azonban nem került sor. Az Állami Műszaki Főiskolát a műszaki egyetemek esti tagozatává szervezték át, a műszaki tanárszükséglet kielégítésére pedig 1950-ben Ipari Szaktanárképző Intézet létesült (ez 1951-ben Műszaki Tanárképző Főiskolává alakult). Változások voltak a tudományegyetemek szervezetében is. Az állam és az egyház szétválasztásából következően 1950-ben a hittudományi karok kiváltak a tudományegyetemek szervezetéből, és önálló egyházi intézményekként folytatták működésüket. (A hittudományi felsőoktatási intézmények száma egyébként a A koalíciós évekre: LADÁNYI Andor: Mennyiségi fejlődés és strukturális változások: a felsőoktatás útja a felszabadulás után. Bp., 1989. 21-39. p. Az államszocialista korszak egészére lásd a 15. jegyzetben említett munka vonatkozó részeit. 189