AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

Л Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt - részben az előző időszakokban felvetődött terveket, javaslatokat megvalósítani kívánva - az intézményrendszer átalakítására több intézkedést tett, ill. tervezett. így a szakképzés és a tudományos utánpótlás képzése szervezeti szétválasztása elvének megfelelően középiskolai tanítóképző főiskolát (a Tanácsköztársaság idején valamennyi pedagógust tanítónak nevezték), gyógyszerész főiskolát, a három kereskedelmi akadémia egyesítésével közgazdasági főiskolát, valamint az addigi színésziskolák megszüntetésével színművészeti főiskolát létesítettek. Ezekre többnyire a tanárokat is kinevezték, a Tanácsköztársaság bukása következtében azonban e főiskolák tényleges működésüket természetesen már nem kezdhették meg. Tervbe vették továbbá mezőgazdasági főiskola szervezését, folytatták a testnevelési főiskola létrehozásának előkészítését, és az érettségire épülő tanítóképzésre szándékoztak áttérni (ennek konkrét tervét azonban nem dolgozták ki). A Tanácsköztársaság felsőoktatási politikája ugyanakkor arra hivatkozva, hogy a jogi karok és a jogakadémiák „a polgári osztályuralom megszűnésével tárgytalanná vált pályákra készítettek elő", ezekben az oktatást beszüntette (jogászképzés helyett általános társadalomtudományi szakképzés indítását tervbe véve), a budapesti egyetem hittudományi karát pedig - a papképzést az egyházak autonóm feladatának tekintve - megszüntették.

9 II. A Horthy-korszak Л% első világháború utáni területi változások, a trianoni béke következtében lényegesen módosult a felsőoktatás intézményhálózata. A kolozsvári és a pozsonyi tudományegyetem 1920-tól — egymással együttműködve — átmenetileg Budapesten folytatta működését. Új székhelyen való elhelyezésükre több terv is felmerült, elsősorban Szeged és Pécs jött számításba (bár Pécs esetében bizonytalansági tényezőt jelentett, hogy a város mikor szabadul fel a jugoszláv megszállás alól, s ezért a Győrött történő elhelyezést is lehetségesnek tartották). Olyan javaslat is született 1920 novemberében a debreceni egyetem részéről, hogy a két un. menekült egyetem - önállóságuk fenntartásával - Debrecenben találjon otthont. Végül is a kormányzat, majd a Nemzetgyűlés 1921-ben a szegedi és a pécsi elhelyezés mellett döntött. E két egyetem további működését - négy tudományegyetem fenntartásának gazdasági lehetőségeire tekintettel - akkor csak a Pénzügyminisztérium ellenezte, a pozitív döntés melletti érvek azonban sokkal erősebek voltak: a kultúrfölény biztosításának követelménye, a budapesti tudományegyetem „túltömöttsége", a kulturális decentralizáció szükségessége, az egyetemi hallgatók túlnyomó részének „a nem mindig egészséges levegőjű" Budapestre koncentrálásának káros következményei, valamint annak hangoztatása, 9 A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság terveire és intézkedéseire: LADÁNYI Andor: Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom és a magyar felsőoktatás. Felsőoktatási Szemle, 1968. lO.sz. 593-594. p.; Ladányi Andor: A Magyar Tanácsköztársaság és a felsőoktatás. = Uo. 1969. 4.sz. 207-209. p. 183