AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

Földmívelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM) 1910-ig agrárius vezetés alatt állt. A mezőgazdasági felsőoktatás fejlesztése érdekében csak egy intézkedés történt: 1906-ban a gazdasági tanintézeteket akadémiává szervezték, és tanulmányi idejüket 3 évre emelték; ez azonban a képzés szintjét és színvonalát tekintve lényeges változást nem jelentett. A munkapárti kormány idején az FM a mezőgazdasági főiskola létesítését nem tartotta szükségesnek. Ezt látva a mezőgazdasági érdekképviseletek megállapodtak az ipari, kereskedelmi és pénzügyi érdekképviseletekkel: mezőgazdasági egyetem vagy főiskola helyett egy társadalomtudományi, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi-pénzügyi fakultásokból álló közgazdasági egyetem felállítását kezdeményezik, ami egyben lehetővé tette volna a teljesen hiányzó és a gazdasági fejlődés követelményeinek megfelelő egyetemi szintű közgazdasági képzés bevezetését is. Az erre vonatkozó indítványt az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta, a súlyos politikai válság - az obstrukció erőszakos letörése következtében azonban e terv megvalósítása érdekében konkrét lépések nem történtek. Közgazdasági egyetem helyett a VKM a Műegyetemen közgazdasági osztályt szervezett a Műegyetemen, a Bányászati és Erdészeti Főiskolán, valamint a gazdasági akadémiákon végzettek egyéves közgazdasági továbbképzésére (a későbbiek során négyéves közgazdasági képzés megindítását is kilátásba helyezve). Ez természetesen nem pótolhatta a magasabb szintű mezőgazdasági képzést. De nem jelentett megoldást ama, az FM és a VKM által 1914-ben közösen kidolgozott terv sem, hogy a magyaróvári gazdasági akadémiát a pozsonyi egyetemmel összekapcsolva a gazdászok kétéves természettudományi alapképzése az egyetem természettudományi karán folyna (egyúttal egyes jogi és közgazdasági tárgyakat is hallgatnának), ezt követően Óvárott kerülne sor a kétéves mezőgazdasági szakképzésre, és amennyiben még egy évig az egyetem jogi karán folytatnának tanulmányokat, kettős képesítést szerezhetnének. Ez az egyébként is zavaros terv már csírájában meghiúsult, minthogy a pozsonyi egyetemen nem szervezték meg a természettudományi kart; majd a VKM 1918 márciusában közölte, hogy a képzés e módjával nem ért egyet.. .

6 Л^ egyetem szintű közgazdasági képzés kiahkítása érdekében 1917 tavaszán újabb kezdeményezés történt: a „Hangya" szövetkezet egymillió koronás alapítványt tett közgazdasági egyetem létesítésére. Az egyetem tervének kidolgozására bizottság alakult; az elkészült terv megvitatása során olyan álláspont alakult ki, hogy külön egyetem helyett a budapesti tudományegyetemen szervezzenek közgazdasági kart. A VKM ezzel kapcsolatban leiratban kérte az egyetem véleményét. Az egyes karok állásfoglalása meglehetősen eltérő volt, s így az egyetemi tanács két alternatív megoldás lehetőségét vetette fel. Ezek közül a VKM által 1918 október közepén rendezett szakértekezlet azt tartotta célszerűnek, hogy önálló közgazdaságtudományi kar létesüljön. A VKM ennek megvalósítása 6 A mezőgazdasági főiskola, ül. egyetem tervére: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Jubileumi Emlékkönyve. Főszerkesztő: WALLESHAUSEN Gyula. Gödöllő, 1995. I.k. 32-54. p. 181