AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)
II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században
érdekében a következő két hétben - a tárgyalt időszak gyakorlatától eltérően rendkívül gyorsan - igyekezett a kar megszervezéséhez szükséges jogi intézkedéseket megtenni; a háborús vereség, a Monarchia összeomlása miatt azonban e fakultás létrehozására vonatkozó rendelet kiadására már nem volt lehetőség. 7 Az e periódusban született tervek közül említést kell még tennünk a katolikus egyetem alapítására irányuló törekvésekről. Katolikus egyetem létesítésének gondolata már az 1870-es, 1880-as években felmerült, konkrét formában azonban csak a századforduló idején. Az 1900 augusztusában tartott első országos katolikus nagygyűlés úgy határozott, hogy „a magyar kath. intelligenczia megmentésére egy katholikus egyetem felállítását szükségesnek és elodázhatatlannak tartja". A nagygyűlési határozat felkérte a püspöki kart az egyetem létrehozása érdekében országos mozgalmat indító bizottság kinevezésére. E bizottság kiküldésére vonatkozó határozatot az 1901. és az 1911. évi katolikus nagygyűlés is megismételte, megvalósítására azonban nem került sor. 1903-ban javaslat született Pécsett, majd Gyulafehérvárott katolikus egyetem létesítésére, de mindkét javaslat meglehetősen irreális volt. A későbbiekben a katolikus egyetem szervezésének ügye fokozatosan háttérbe szorult. A püspöki kar érdemben nem is foglalkozott e kérdéssel, és mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy egy magas tudományos színvonalú, az állami egyetemekkel versenyképes katolikus egyetem létrehozásához hiányoznak a szükséges anyagi és szellemi feltételek. 8 Néhány alkalommal felmerültek protestáns egyetem szervezésére, ill. a debreceni református kollégium egyetemmé fejlesztésére irányuló javaslatok is, de ezek - elsősorban a szükséges anyagi feltételek hiánya miatt - papíron maradtak. Megjegyzendő még, hogy sem a VKM, sem az egyetemi tanárok többsége nem rokonszenvezett felekezeti egyetemek létesítésének gondolatával. A^ 1918. évi polgári demokratikus forradalom idején a két állami polgári iskolai tanárképzőt főiskolává szervezték, és tervek születtek - a dualizmus korában felmerült elgondolásokhoz is kapcsolódóan - a szakképzés és a tudományos utánpótlás képzésének szétválasztására, továbbá a középiskolai tanárképző intézet tanárképző főiskolává alakítására, mezőgazdasági egyetem és testnevelési főiskola létesítésére, valamint a debreceni gazdasági akadémiának az egyetemhez csatolására. Az egyetemi színtű közgazdasági képzés kialakításának tervére: MlHALIK István: Küzdelem az önálló egyetemi színtű közgazdászképzésért. = Tanulmányok a magyarországi közgazdasági felsőoktatás történetéből. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának Kiadványai. 2. Bp., 1995. 48-69. p. A katolikus egyetem létesítésére: MlHÁLYFI Ákos: A katholikus egyetem kérdései hazánkban. Bp., 1912.; SZÖGI László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon. = Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken. Fejezetek az Eötvös Loránd .Tudományegyetem történetéből. 13. Bp., 1991. 10-27., 37-38. p. 182
