AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)
II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században
A második műegyetem felállítása mellett azonban már egy harmadik műegyetem Kassán való szervezése is felmerült: Kassa városa 1918 januárjában műegyetemi nagybizottságot alakított, amely emlékiratot készített a harmadik műegyetem létesítése érdekében. Az ismét miniszterré kinevezett Zichy a képviselőház 1918. július 3-i ülésén szükségesnek mondotta még egy műegyetem felállítását, „az adott viszonyok közt lehetőleg Kassán", ennek megvalósítása érdekében azonban konkrét lépések nem történtek. 4 Az új műegyetem(ek) létrehozásának kérdéséhez részben kapcsolódott a Bányászati és Erdészeti Főiskola helyzetének alakulása. Az egyik probléma e tekintetben az volt, hogy Selmecbánya, az egykor virágzó fémbányászat központja, a fémbányászat háttérbeszorulásával, gazdasági jelentőségének fokozatos csökkenésével, rossz közlekedési viszonyaival egyre kevésbé volt alkalmas arra, hogy egy gazdasági jellegű főiskola székhelye legyen. Ezért ismételten felmerült a főiskola áthelyezésének kérdése. A másik problémát a bányászati-kohászati és az erdészeti oktatás szervezeti kapcsolata jelentette, a két ágazat közötti ellentétek megoldására - elsősorban az erdészeti szakkörök - a főiskola kettéválasztását tartották szükségesnek. A főiskola jövőjét illetően különböző, többször is változó tervek láttak napvilágot (Budapestre helyezés, valamely egyetemhez való kapcsolódás, a főiskola műegyetemmé fejlesztése stb.); végül is 1918 elején az a megoldási javaslat született, hogy a főiskola Kassára helyezve a tervezett harmadik műegyetem fakultása legyen. 5 A mezőgazdaság fejlesztése szükségessé tette volna mezőgazdasági főiskola szervezését, az erre irányuló több évtizedes erőfeszítések azonban nem vezettek eredményre. Egy, a gazdasági akadémiánál és a tanintézeteknél magasabb szintű mezőgazdasági intézmény létrehozásának gondolata már a 70-es - 80-as években felmerült. A 80-as évek elején a Tormay Béla által kidolgozott terv szerint a fővárosban háromkarú — mezőgazdasági, állatorvosi és erdészeti — főiskola létesülne, az ehhez szükséges telket is megvásárolták. E terv realizálására azonban a pénzügyi nehézségek miatt nem került sor (és a telket eladták). 1895-től ismételten napirendre került e kérdés, viták folytak azonban a tervezett főiskola céljáról, helyéről, valamint arról, hogy önálló intézmény legyen-e vagy valamely egyetem fakultása. 1906-ban Hutyra Ferenc, az Állatorvosi Főiskola rektora Tormay tervéhez hasonlóan — egy háromkarú mezőgazdasági egyetem felállítását javasolta, amellyel a szakemberek többsége egyetértett. A mezőgazdasági főiskola, Ш. egyetem tervének megvalósítására azonban nem került sor, jóllehet a 4 Az új műegyetem létesítésére: ZELOVICH Kornél: A m.kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Bp., 1922. 313-329. p.; SZÖGI László: A temesvári és kassai műegyetem létesítésének tervei 1918 előtt. = Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből. Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből. 14. Bp., 1991. 105-122. p. 5 A Bányászati és Erdészeti Főiskola kérdésére: HlLLER István: Az Alma Mater a reformok és a nagy változások időszakában. (1895-1919.) = Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián ... Sopron, 1983. 43-50. p. 180
