AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

korlátozott volta indokolt. (Ezért az oktatás csak az 1914/15. tanévben indult meg, Debrecenben három, Pozsonyban pedig csupán egy karon.)

3 Az új egyetemek létesítésének kérdése összefüggött a jogakadémiák helyzetével, valamint a jogi oktatás szükséges reformjával. Trefort a jogakadémiák számának csökkentésére törekedett, Csáky Albin viszont egy részüknek csonka egyetemmé fejlesztését tartotta volna kívánatosnak, Wlassics Gyula véleménye pedig az volt, hogy az „életképes" jogakadémiákat fejleszteni, az egyetemek színvonalához közelíteni kell, míg „az életképtelen nem érdemes pártolásra". Ténylegesen a századfordulóig a 13 jogakadémia közül három szűnt meg, a debreceni és a pozsonyi pedig az új egyetemek létrehozásával — a megmaradtak helyzete azonban továbbra is problematikus, jövőjük bizonytalan volt. A Műegyetem hallgatólétszámának nagyarányú — 1891/92 és 1912/13 között több mint háromszorosára — emelkedése, valamint a gyáripar rohamos fejlődése, technikai rekonstrukciója következtében növekvő mérnökszükséglet vetette fel a második műegyetem létesítésének kérdését. Az erre irányuló javaslatok már a 90-es években felmerültek, konkrét formában azonban csak 1907-ben, amikor Temesvár törvényhatósága feliratban kérte a második műegyetemnek a városban való felállítását, és a következő években a kormányzat részéről is erre vonatkozólag pozitív nyilatkozatok hangzottak el. 1911 decemberében Temesvár városa a műegyetem szervezésének előkészítésére bizottságot alakított, majd 1912 szeptemberében felkérte Zelovich Koméi műegyetemi tanárt az új műegyetem tervének kidolgozására. A terjedelmes emlékirat 1914 júniusában készült el, de a világháború kitörése megakasztotta a további munkálatokat. 1916 nyarától azonban ismét előtérbe került e kérdés; a világháború tapasztalatai mellett ezt elsősorban az indokolta, hogy a háború után, a katonadiákok tömegeinek hazatérésével a minden korábbinál nagyobb létszámú hallgatóság oktatását a meglévő műegyetem nyilvánvalóan nem tudná ellátni. Temesvár városa 1916 júliusában újabb előterjesztésben kérte az előkészítő munkálatok megindítását, ezt a VKM véleményezésre megküldte a Műegyetem tanácsának, amely a kiküldött bizottság jelentése alapján egyetértett az előterjesztésben foglaltakkal. A VKM-ben 1917 novemberében ez ügyben bizalmas értekezletet tartottak, ezt követően három műegyetemi professzorból álló bizottságot küldtek helyszíni szemlére, amely részletes javaslatot tett az új műegyetem ideiglenes elhelyezésére. A második műegyetem létrehozására irányuló további munkálatoknak azonban a katonai összeomlás, a Monarchia felbomlása véget vetett. 3 Az új tudományegyetemek szervezésére: BERZEVICZY Albert: Közművelődésünk és a harmadik egyetem. Bp., 1894.; GÁL Ferenc: Főiskolai törekvések Szegeden. 1790-1922. Szeged, 1929.; LUKINICH Imre: Az egyetem alapításának története. Pécs, 1933.; SZENTPÉTERI KUN Béla: Az egyetemmé alakulás története. A Kollégiummal való kapcsolatok továbbélése az egyetemnek, mint egységnek életében. A Debreceni Kollégium története. Első kötet. II. rész. Debrecen, 1941. 179