AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

LADÁNYI ANDOR A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században A magyar felsőoktatás 20. századi történetét az intézményrendszer, az intézményhálózat gyakori változásai jellemezték. Ezekkel számos résztanulmány, egyetemtörténeti munka is foglalkozott, a felsőoktatás egészére kiterjedően, pedig Szögi László, valamint a jelen írás szerzője adott rövid áttekintést az intézményrendszer alakulásáról;

1 e téma átfogó jellegű feldolgozására azonban még eddig nem került sor. E hiányt szeretném pótolni tanulmányomban, az eddigi kutatások alapján ismertetve és értékelve a felsőoktatás intézményrendszerében, az egyes periódusokban történt változásokat, azok okait és körülményeit; a végrehajtott intézkedések mellett említést téve az ezzel kapcsolatos vitákról, a meg nem valósult javaslatokról, tervekről is. I. A század első két évtizede A 19. és a 20. század fordulóján Magyarországon 68 felsőoktatási intézmény működött: két tudományegyetem (Budapesten és Kolozsvárott), Műegyetem (a fővárosban), 10 jogakadémia, közülük egy állami (Kassán), két királyi katolikus (Nagyváradon, ill. Pozsonyban), két katolikus (Egerben, ill. Pécsett), négy református (Debrecenben, Kecskeméten, Máramarosszigeten és Sárospatakon), valamint egy evangélikus (Eperjesen), Állatorvosi Főiskola (Budapesten), Bányászati és Erdészeti Akadémia (1904-től főiskola, Selmecbányán), a Ludovika Akadémia (Budapesten), gazdasági akadémia (Magyaróvárott), négy gazdasági tanintézet (Debrecenben, Kassán, Keszthelyen és Kolozsvárott), a Mintarajztanoda és Rajztanárképző (1908-tól a mesteriskolákkal egyesítve Képzőművészeti Főiskola Budapesten), valamint 46 un. hittani intézet. Nem tartoztak a felsőoktatás körébe az inkább felsőfokú szakiskola jellegű intézmények (a polgári iskolai tanár- ill. tanítónőképzők, a többi művészetoktatási intézmény, a kereskedelmi akadémiák, a kertészeti tanintézet és a gyógypedagógiai tanárképző). A századforduló után — több tényezővel összefüggésben — előtérbe került a felsőoktatás intézményhálózatának kibővítése. Az ezirányú törekvések részben eredményre vezettek, nagyobbrészt azonban sikertelenek maradtak.

2 1 SZÖGI László: A nemzet kertjének nevelő oskolái. A magyar felsőoktatás rövid története. = Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. Bp., 1994. (A 20. századot tárgyaló rész: 44-69. p.); LADÁNYI Andor. A magyar felsőoktatás a 20. században. Bp., 1999. 2 Az ebben az időszakban felmerült tervekre és a tényleges változásokra: LADÁNYI Andor: A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora második felében. Felsőoktatás-történeti Kiadványok. 1. Bp., 1969. 177