AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

IV. Művelődéstörténet - Kovács Mária: Budapesti Egyetemi Énekkarok (1862–1948)

К. Sándor rektor magas szárnyalású, hazafias, szép beszéddel nyitotta meg. Ezután az egyetemi daloskör Hackl N. Lajos vezetésével a Himnuszt énekelte, melyet a gyülekezet állva hallgatott meg. ... Végül a daloskör a Szózatot énekelte el, mire a kegyeletes szép ünnep véget ért. " Ettől kezdve az együttes szervesen kapcsolódott az egyetem programjaihoz, rendezvényein, ünnepségein rendszeresen fellépett. Hangversenyei a főváros jelentős zenei eseményei közé tartoztak. "A Budapesti Egyetemi Énekkar, mely a svéd és finn kollégák énekkarainak sikerei hatása alatt alakult és már a Rákóczi-ünnepélykor, valamint több kisebb-nagyobb hangversenyen, legutóbb pedig [ 1907j február hó 22-én a »Művészet és Művelődés-Egyesület« estélyen szép sikert aratott, folyó évi február hó 21-én önálló hangversenyen mutatkozott be a fővárosi vigadó nagytermében. Az intelligens énekkar létesítésében, melynek missziója a magyar férfikar-éneklésnek legszélesebb körben, esetleg külföldön is való terjesztése, Goll joghallgató és Hackl N. Lajos zenetanár már máig is a nemes célhoz méltó és érdemes szép munkát produkáltak. A műsor változatosan és Ízlésesen volt összeállítva. A dalok előadása szabatos volt, de az összeolvadó lágy nüanc [árnyalat] még nem jutott eléggé kifejezésre, valamint az itt-ott szükséges drámai erő sem, ezt természetesen csak a jövő fogja meghozni és talán az a körülmény is, hogy idővel a meglevő hanganyag is képzettebb lesz s talán bővülhet is értékesebbel. A közönség az összes dalokat kedvezően fogadta s a bájos »finn dal»-t meg is ismételtette. Közben Szilágyi Arabella énekesnő Saint-Saens »Sámson és Delila« czimű operájából énekelt egy áriát a tőle megszokott művészettel és Ízléssel. Anisz Aladár hegedűművész

30 pedig újra igazolta, hogy már ismert tehetsége a legjobb reményekre jogosít. A dalok kiséretét dr. Szirt Lajos és dr. Meszlényi Róbert' művészi körültekintéssel látták el. A hangversenyt a »Harmónia« rendezte. " ' 1909. március 4-én az ő műsorukban működött közre t. k. Thomán István

34

. József nádor szobrának leleplezése és a műegyetemi ifjúsági zászló fölszentelése alkalmából koncertet adtak 1911 májusának első napjaiban. A megalakulástól az első világháború kezdetéig Hackl. N. Lajos állt az énekkar élén. A Budapesti Egyetemi Énekkarok az ő vezetésével kezdte sikeres 27 Pesti Napló (57. évf. 298. sz.) 1906. október 30. p.9. 28 Goll Aladár (1886-1957) zeneíróként vált ismertté. 29 Szilágyi Arabella (1863-1918) operaénekesnö. 30 Ánisz Aladár hegedűsként az Operaház zenekarának volt tagja 1907-1913-ig. j| Nem akadtam nyomára. 32 dr.Meszlényi Róbert (1883-1946) zeneszerző és zeneíró, a Nemzeti Zenede tanára, majd a Zeneművészeti Főiskola titkára volt. 33 Zenelap. 1907. p.7. '

4 Thomán István (1862-1940) zongoraművész. Liszt Ferenc tanítványa és Bartók Béla tanára a Zeneakadémián. 306