AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

IV. Művelődéstörténet - Kovács Mária: Budapesti Egyetemi Énekkarok (1862–1948)

utazásainak sorát: 1910-ben Berlinben, 191 l-ben pedig Bécsben. Az utazásokkal egy eddig ismeretlen hagyományt alapított meg a kórus: amatőr együtteseink külföldi vendégszereplését. Nem hivatásos énekkaraink napjainkban is örömmel vesznek részt külföldi hangversenykörutakon, akkor is, ha ez tagjaiktól nem csekély anyagi áldozatot követel. Az első világháború és az azt követő történelmi események nem kedveztek az együttes fejlődésének. Nagy utazásokról, sikeres hangversenyekről nem írtak az újságok. Már az is nagyszerű, hogy 1914 és 1920 között képes volt az együttes megmaradni. Mindezt elsősorban annak a három személynek köszönhetjük, akik ebben az időben vállalták az énekkar vezetését. Először Tötössy Béla dr.

35 műegyetemi tanárelnök állt a kórus élére és 1914-17-ig dolgozott karnagyként. Már az 1904/05-ös tanévtől haláláig a műegyetemi zenekar karmestere volt, sőt az együttes 1896-ban történt alakulásától a tanárelnöki teendőket is ellátta. Az Egyetemi Énekkarok lelke és vezére volt. Rendszeresen eljárt az együttes próbáira, sőt mindig azt helyettesítette akit éppen kellett: hol énekest, hol karnagyot. 1923-ban bekövetkezett halála nagy veszteséget jelentett. Ezután Noseda Károly'

6 állt a karnagyi dobogón 1917-től 1918-ig, majd Toldy László

11 1918-tól 1920-ig. Az Aranykor (1920-1941) A kórus nyugodt kibontakozásának korszaka 1920-ban kezdődött Kereszty Jenő karnagysága idején. Az ő nevéhez fűződik rendszeres hazai fellépések mellett az együttes 5 külföldi vendégszereplése. A Petőfi-centennárium évében, 1923 telén Németország négy városában (München, Drezda, Lipcse, Halle) koncerteztek a németek meghívására, "s pár hónap múlva óriási anyagi nehézségek leküzdésével felkeresik a felszabadulásukat ünneplő rokon észt és finn népeket [Tallinn, Tartu, Helsinki] ahol virágözón, határtalan lelkesedés és meleg, szerető rokoni szív várta és kísérte őket útjok minden állomásán végig""

9

. 35

Tötössy Béia (1854-1923) matematikus, a zürichi műegyetemen végezte tanulmányait, a Budapesti Műegyetem ny. r. tanára 1893-tól. 36 Noseda Károly (1863-1944) karmester és zeneszerző. 37

Toldy László (1882-1929), zeneszerző és zeneíró. 1913-tól a budapesti tudományegyetemen a zenetudomány magántanára. 38 Kereszty Jenő (1887-1949) orgonaművész, karnagy, énektanár. 1918-tól a Budai Zeneakadémián tanított, 1919-ben a belvárosi plébániatemplom föorgonistája és másodkarnagya, 1920-ban az Egyetemi Énekkarok karnagya (1929-től örökös, tiszteletbeli karnagya) lett. 1926tól a MÁV Gépgyár zeneiskoláját vezette. Zeneszerzőként miséket, kórusműveket, dalokat és orgonaműveket írt. '

9 Idézet Arany Sándor (1905-1992) egykori kórustag - a II. világháború után a Zeneakadémia gazdasági igazgatója - 1934. november 28-án készült írásából, amely a Magyar írás c. irodalmi - művészeti - kritikai folyóirat Magyar Kultúrmozgalmak c. rovatában "A Budapesti Egyetemi Énekkarok" címmel jelent meg 1935 januárjában. 307