AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

Szögi László: Bevezetés, az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári hálózatának helyzete

szakkönyvtára a középkor történetének, a filozófiának, vallástörténetnek, pszichológiának. A könyvtári hálózat gyengesége a nagymértékű szervezeti széttagoltság, az egységes gyarapítási, szolgáltatási politika hiánya. A múlt századból örökölt rendszerben olyan kisebb gyűjtemények alakultak ki, amelyek szűk tanszéki érdekeket szolgálnak, gyakorlatilag mindenki más számára hozzáférhetetlenek. Jelenleg az ELTE 119 „tagkönyvtára" közül 77 csak a tanszék számára áll nyitva, ebből 27 még a saját hallgatóit is kizárja. A könyvtári állomány (2. táblázat) Az ELTE-hez tartozó könyvtárak együttes állománya 3 524 833 könyvtári egységből áll. (Tekintettel arra, hogy néhány tanszéktől nem érkezett be adatszolgáltatás, ezért a valós adat ennél néhány ezerrel nagyobb). A fenti szám országosan is nagyon jelentős, hiszen a nemzeti jellegű könyvtárak után a legjelentősebb felsőoktatási tudományos szakkönyvtárról van szó, amely minőségében válogatott és többségében egyedi értéket képviselő könyv- és folyóirat gyűjteményt jelent. Az állomány 40, 8%-át az Egyetemi Könyvtár őrzi, ezen belül igen nagy értékű régi gyűjteménnyel. A második legnagyobb együttes a BTK-é 33,9%-al, de ez a majdnem 1,2 milliós állomány rendkívül széttagolt és egy jó része a tanszékeken, professzoroknál, oktatóknál található gyakorlatilag mások számára elérhetetlen módon. A TTK 12, 3 %-kal részesedik a könyvtári anyagból ez esetben is rendkívül szétaprózottan. A másik négy kar közel azonos (2, 2 - 4,2 %) arányban rendelkezik könyvtári állománnyal. A Jogi Kar könyvtári anyagának csak 36 %-a van a kari könyvtárban, a többi része a tanszékeken. A három főiskolai kar könyvtári szervezete központosított. A két igen széttagolt karon belül érdemes intézetenként, illetve tanszékcsoportonként megvizsgálni az állomány nagyságát, mivel ezek könyvtárai lehetnek e két kar könyvtári rendszerének alappillérei. (6. és 7. táblázat) А ВТК 19, így számításba vett könyvtára közül, az un. Központi Könyvtár az Ajtósi Dürer soron a legnagyobb, közel 220 ezer egységgel. Ennek jelentős része a volt Politikai Főiskola anyaga és csak részben szolgálhatja ki az ottani campus általános hallgatói igényét. A Központi Olvasó a Trefort Kertben 135 ezres állományával campus könyvtári feladatokat lát és láthat el. Az intézeti könyvtárak állománya között óriási a különbség 12 ezer és 132 ezer közötti a nagyságuk. A Történeti Intézet könyvtára valójában akkora, mint egy főiskolai könyvtár, de állományának egy része évek, vagy évtizedek óta oktatóknál található. A romanisztikának, vagy az ókortudományoknak nincs és nem is lehet közös könyvtára, hiszen öt-öt különböző helyen találhatók egyes tanszékei. Az intézeti könyvtárakon kívül 10-40 ezres tanszéki könyvtárak is találhatók, melyek feltehetően meg fognak maradni. 16