AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)
Szögi László: Bevezetés, az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári hálózatának helyzete
A TTK nyolc számításba vett könyvtára közül egységesen jelenleg csak a matematikai, fizikai, kémiai, földrajzi és informatikai létezik, ezek se mind végleges helyükön. A többi három egyelőre tanszékenként tagolt. Intézetenként 40-60 ezres állománnyal kell számolnunk. A biológiai tanszékcsoport azonban együttesen már-már kari nagyságú 100 ezres állománnyal rendelkezik. A TTK esetében lényeges kérdés lesz, hogy régebbi anyagaikat új helyükön el tudják-e helyezni. Ezen tudományoknál az elavulás gyorsabb, ugyanakkor meg kell őriznünk a régebbi állományt is. Beszerzések és a hallgatónkénti beszerzési összegek (1. és 9. táblázat) A beszerzéseket tekintve az 1999. évi adatoknál is feltűnő, hogy а ВТК milyen hatalmas arányban 55,7 %-kal részesedik az egyetem teljes beszerzéséből. Ez egyrészről a humán tudományokat tekintve teljesen érthető jelenség és látható, hogy a Kar a költségvetésen kívül pályázatokból és egyéb forrásokból milyen hatalmas erőfeszítéseket tesz könyvtári állományának gyarapításáért. Valószínű azonban, hogy hallgatói létszám robbanásszerű növekedése és a jelenlegi könyvtári rendszer széttagoltsága is erre kényszeríti a kart. Ilyen körülmények között a beszerzések összehangolására a Karon belül és a Kar és az EK között igen csekély a lehetőség, így bizonnyal vannak az indokoltnál nagyobb átfedések. Az Egyetemi Könyvtár saját beszerzéseit gyűjtőkörének megfelelően tudatosan tervezi, és az adatbázisok vásárlásánál már valamennyi fakultás igényeit próbálja kielégíteni. Az ELTE könyvtáraiban 1999-ben több mint 287 millió forintot költöttünk könyv, folyóirat és adatbázis beszerzésére, ebből közel 201 milliót költségvetésből, a többit egyéb forrásból. A legnagyobb tételt, több mint 181 millió forintot a külföldi folyóiratok beszerzése emészti fel. Érdemes megvizsgálni az egy hallgatóra eső beszerzési összeg nagyságát, hiszen a fejlett országokban ezzel az adattal mérik a könyvtári ellátottság milyenségét. 1992ben 60 $/fő határozták meg a világbanki pályázatban ezen adat nagyságát. A nyugat-európai gyakorlat 200-300 $/fő átlagot ér el napjainkban. Ha csak az államilag finanszírozott nappali tagozatos és PhD hallgatók számát vesszük alapul, akkor az ELTE-en egy hallgatóra 1999-ben 16 724 Ft könyvtári beszerzés jutott, ez 62,78 $-nak felel meg. Valamennyi nappali és PhD hallgató esetében ez az összeg 14 285 Ft, azaz 53,63 $. Ez azt jelenti, hogy átlagban a nyugat-európai egynegyedét fordítjuk e célra. Az átlagszám azonban karonként erősen szóródik, hiszen e relatíve „jó" eredmény is csak úgy jön ki, hogy a TTK-on 148 $ jut egy finanszírozott hallgatóra, a BTK-on csak 23 $, a Jogi Karon 7 $, ami persze a képzés költségvonzatából és szakirodalom igényéből is adódik. Relatíve magasan finanszírozott a GYFK 47 $-al. 17
