AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

II. Művelődéstörténet - Fabó Edit: Modern tömegtermelés egy kisvárosban (Kner Izidor Gyomán)

A dualizmuskori Magyarországon sóhajthatott fel az iskolaügy, mivel az 1868-as közoktatási tövény kimondta a 6-12 éves korig a mindennapos, 12-15 éves korig az ismétlő iskolai tankötele-zettséget. Ezzel összhangban a helyi testület megállapítja: "Az anyagi alap megteremtése a legelső feltétel. Egy alkalmas iskolai helyiségnek felépítése előzze meg a szabad iskolázás bevezetését. ...legfőbb és legelsőbb szükségletnek tartjuk városunk jövőjének érdekében az oktatási rendszer javítását, hogy gyermekeink ne csak az olvasás, írás, számolás legelső elemeiben nyerjenek oktatást, hanem a gyakorlati élet viszonyaiban naponként előforduló eseményekben is bírjanak némi alapismerettel". Az iskolaépítési program megvalósítására 1869-1890 között került sor. 1886-ban megidult a szakoktatás, 1882-ben éledt újjá először az 1839-ben alapított óvoda immáron megfelelő személyzettel.

10 A Kner család gyökeret ver A rabbinövendék Kner Sámuel kétségbe esett, mikor az 1849es szabadságharcok kudarcairól értesült. A rabbiképzős szökevény már csak a fegyverletételkor keveredett a hadszíntérre. Lezárult előtte ott helyben két út: a vitézi és a papi pálya. Nagyváradon ősei mesterségét tanulta ki, majd Szolnokon önállósította magát, s hogy apja elől ne vegye el a kenyeret Gyomára tette át műhelyét. 1857-ben megnősült, s a házasságból kilenc gyermek született, ahol 1860-ban a másodszülött Izidor volt. Kner Izidor így emlékezik: "A majdnem összeérő GyomaEndrődöt egész csomó olyan község övezi, ahol könyvkötő azelőtt alig fordult meg... s mégsem bírták ellátni a magányosan dolgozó könyvkötőt... el kellett térnie atyámnak a hagyományos faluzástól, és helyette a vásározást karolta fel. ...Még gyermekkoromban is szíjgyártó, órás, tímár, szitás, bádogos, kádár, pintér, fésűs, férfiszabó, rézműves, könyvkötő meg mi más csak egy-egy Gyomán. A sok, majdnem hasonló nagy községekben pedig híre-hamva sem, és ... az árubeszerzést nagyon megnehezítette a vasút hiánya. ...az 1858-ban megépített Szolnok-Arad közötti vonal csak annyit könnyített a dolgon, hogy Mezőtúr-Gyoma-Mezöberényig vasúton közelíthették meg Szarvast, s onnét gyalog vagy szekéren, mind 1880-ig, amikor megnyílt a mezőtúr-szarvasi vonal. A Sárrét sem volt kedvezőbb helyzetben, és a 68