AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

II. Művelődéstörténet - Fabó Edit: Modern tömegtermelés egy kisvárosban (Kner Izidor Gyomán)

Békés vármegyével határos Jászkun és Bihar vármegye sok községének Gyoma volt a vasútállomása, tehát a vásárok ... fontosak voltak..."

11 A nehezen jövedelmező vállalkozás mégis eltartotta a népes Kneréket. Amikor egy súlyos tüdőgyulladás hosszú időre ágyhoz kötötte Kner Sámuelt, a család segítségére fordul a község hívó, kérő szó nélkül és így átvészelte az embertpróbáló, kétséges, szorult korszakot. Ez az epizód még inkább összekovácsolta a közösséget és a családot.

12 Kner Izidor 1873-ban "nyakába vette a világot", megfordult Szolnokon, Pesten, Debrecenben, Aradon, Székesfehérváron, Tatán, míg 1882-ben végleg haza nem tért, kitanulván a könyvkötőmesterséget és belekóstolván a könyvnyomdászatba. 1882-ben Kner Izidor 75 forinttal a zsebében nyomdát alapított. (Az anekdoták szerint a főszolgabíró a sorozáson így szólt hozzá: "Eleget csavarogtál már öcsém! Úgy tudom, konyítsz a könyvnvomtatáshoz is. Telepedj le itthon, és megélsz tisztességesen!" Kner mentegetőzött, nincsen annyi pénze, de a főszolgabíró elütötte: "Bízd ide! Takarékpénztári elnök-igazgató is vagyok, és pénz dolgában nem fogsz fennakadni!" Ezek után miért ne, ha "bátyám" mondta? )'

3 Az újdonsült nyomdász alig szerelte fel műhelyét a legszükségesebbekkel, megérkezett az első nagytételű megrendelés a szomszéd község főjegyzőjétől, aki közel ötvenféle nyomtatványmintát hozott, őt követte az Ármentesítő Társulat igazgatója a legalább százoldalnyira terjedő választmányi és közgyűlési jegyzőkönyvvel. Megrendelői többször utaltak rá, hogy ez visszatérő, állandó munkát jelent számára, és maga Kner is felfigyelt a községi ügyiratkezelés körülményességére, lassúságára, melynek oka a megfelelő nyomtatvány hiány volt. Az első munkák után összeállította szép betűmintakönyvét, majd beleásta magát az 1877-es közigazgatási törvénybe, amely után 1892 táján elkészíthette - raktáron lévő - pontos nyomtatványjegyzékét. 1898-ban kiadta a Kész-nyomtatvány Jegyzéket, amely a hivatali iratok Bibliája lett. A bátor, talpraesett, fürge, éles szemű, élelmes fiatalember tisztán Félévszázad mezsgyéjén, i.m. 17-20. p., Szú Rezső: A Kner család útja Gyomáig és a Nyomda első évtizedei.!. In: Békési Élet, 1972. 1. sz. 50. p. 12 Félévszázad mezsgyéjén, i.m. 22-26. p., Szú Rezső: A Kner család útja Gyomáig és a Nyomda első évtizedei.

I. i.m. 51. p. 13 Félévszázad mezsgyéjén, i.m. 60. p. 69