AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Újváry Gábor: „Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk a saját múltunkkal”. Adattár a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjairól (1920–1944)

történeti bevezetéssel" már sajtó alá adta, a "tót nemzetiségi kérdés okirattára pedig... befejezést nyert", rövidesen a történeti bevezetéssel is elkészül. (Jel. 1923. január 29.) (Külf. 1924/25. 10. o.) "Beniczky-kötete már megjelent a könyvpiacon. E tartalmas munka, mely Excellenciád [azaz Klebelsberg] mély hálára kötelező érdeklődésének és támogatásának köszöni létrejöttét, valóban díszére válik Fontesvállalatunknak." (Jel. 1924 január.) Publ.: Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és a tót mozgalomról (Életrajzát eredeti levéltári okmányok alapján írta, a visszaemlékezéseket és jelentéseket sajtó alá rend.) (Bp. 1924.) (A Fontes Emlékiratok sorozatában.) A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I—

II. köt. I. köt. A kérdés története. II. köt. Okmánytár (Bp. 1937.) (A Fontes Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez sorozatában.) Az 1849-i trónfosztás és következményei (Bp. 1925.) Görgey és Kossuth. Ismeretlen adalékok az 1848—49-iki szabadságharc történetéhez (Bp. 1925.) Haynau és Paskievics. Ismeretlen adalékok az 1848—49-íki szabadságharc történetéhez. 1-2. köt. (Bp. 1928.) Felsőmagyarország és a revízió (A .lancsó Benedek Társaság kiadványai 18.) (Bp. 1933.) Ism. műveiről: m-a. [Mayer Alfréd] = LK 1924. 167-170. o. Tóth László = Száz. 1925. 188-193. o. Miskolczy Gyula = Száz. 1925. 297-301. o. Ruttkay László = Száz. 1938. 375-381. o. Tóth András = LK 1939. 333-335. o.; Strada Ferenc: Az 1937/38. tanévben fél éves intézeti ösztöndíjat kapott közigazgatástörténeti tanulmányok folytatására. (HK 1937. 218. o.) A tanulmányi év második felében volt állandó belső tag. "A bécsi állami levéltárban folytatott kutatásai során Izdenczy József bécsi államtanácsosnak, a magyar ügyek állandó referensének politikai szerepével és a magyar kérdésekben elfoglalt álláspontjának vizsgálatával foglalkozott. Kiderült, hogy Izdenczy befolyása II. József uralkodása idején még meglehetősen csekély volt, s csak Ferenc alatt sikerült jelentősebb politikai befolyásra szert tennie. Közjogi felfogása homlokegyenes ellentétben állott a magyar rendi állásponttal. Ténykedéseit mindenben az uralkodó személyes érdeke irányította." (Külf. 1937/38. 7. o.) Publ.: Izdenczy József, az államtanács első magyar tagja (= Ék. 10. évf.) Supka Magda: 1937 július-augusztusában változó belső tagként "a XVII. és XVIII. században Magyarországon működött olasz festőművészekre nézve kutatott adatok után a bécsi plébániák anyakönyveiben és a magyarországi könyvtárakban fel nem található egykorú irodalmi müvekben." (Külf. 1936/37. 9. o,) Surányi-Unger Tivadar: Több alkalommal volt vendégtag az Intézetben. Hosszabb ideig kültag 1926 júliusától szeptemberéig, mikoris "a bécsi nagy könyvtárakban dolgozott már sajtó alatt lévő, Jénában németül megjelenő nemzetgazdaságtörténeti müve («Die Entwicklung der Theoretischen Volkswirtschaftslehre im ersten Viertel des 20. Jahrhunderts») számára". (Jel. 1927. február 2.) (Külf. 1926/27. 4. о.) 1927 második felében közel egy hónapig ismét az Intézet kültagja. "A gazdaságpolitika tudományos alapkérdése" című kéziratát egészítette ki. (Jel. 1928. február 24.) Publ.: Die Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehre im ersten Viertel des 20. Jahrhunderts (Jena, 1927.) Ism. műveiről: Varga István - Társadalomtudomány, 1927/3-4. sz. Szabó Dezső: Többször volt vendége az Intézetnek. Hosszabb ideig, 1926 júliusában és augusztusában négy hétig volt "kültag". A Mária Terézia-korabeli úrbérrendezés történetét kutatta a bécsi hadi és állami levéltárakban. (Jel. 1927. február 2.) (Külf. 1926/27. 4. o.) 1927 második felében - nem derül ki, mennyi ideig, Ángy. szerint júliusban - az Intézet változó belső tagjaként folytatta kutatásait. (Jel. 1928. február 24.) (Külf. 1927/28. 4. o.) Publ.: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában I, köt. (Az irományokat kiadta és bev.) (Bp. 1933.) (A Fontes Iratok a magyar társadalom és gazdaságtörténethez sorozata egyetlen megjelent kötete.) Mária Terézia és a parasztok. In: Emlékkönyv dr. gróf Klebelsberg Kunó [!] negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére, születésének ötvenedik évfordulóján (Bp. 1925.) A megyék ellenállása Mária Terézia úrbéri rendeleteivel szemben (Értekezések a történeti tudományok köréből XXV. 3.) (Bp. 1934.) Ism. műveiről: Ember Győző = LK 1934. 184-192. o. Szabó István = Száz. 1934. 244-246. o. 423