AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Újváry Gábor: „Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk a saját múltunkkal”. Adattár a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjairól (1920–1944)

Szabó István: 1926 második felében négy hétig az Intézet kültagja. Az Országos Honvédelmi Bizottmánynak a Debrecenbe menekülés idején kitejtetett tevékenységével foglalkozott. (Jel. 1927. február 2.) (Külf. 1926/27. 4. o.) 1932 május elejétől július végéig változó belső tag. (MOL К 726 - 1933-335 /34/) Az 1670-168

1 közötti magyar protestáns egyház történetét kutatta. "Tőle olyan munkát várhatunk, mely... kimerítő alapossággal és szép szerkezetben fogja tárgyalni" e témát. (Jel. 1932. július 8. és 1933. szeptember I.) (CHZS 183. o.) "A Hofkammerarchivban a «Hoffinanz Hungarn», «Ungarisches Münz- und Bergwesen», «Vermischte ungarische Gegenstände» című sorozatok és a kéziratgyűjtemény anyaga a városok valláspolitikai életére vet fényt. A Staatsarchivban föleg az összeesküvők levelezésére és az ellenük lefolytatott eljárásra nézve talált adatokat. A Kriegsarchivban pedig a «Feldacten»-csoport «Unruhen in Ungarn und Siebenbürgen» sorozata s a «Hofkriegsrat»-iratok szolgáltattak munkájához gazdag forrásanyagot." (Külf 1932/33. 8. o.) Publ.: Debrecen 1848-1849-ben (A Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem Történeti Szemináriumának közleményei 3.) (Debrecen, 1928.) Ellenreformáció a végvárakban 1670-1681. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére (Bp. 1933.) Ism. műveiről: Fekete Nagy Antal = Száz. 1928. 822-824. o. Schneider Miklós = LK 1927. 313-314. o. Ism.: Komoróczy György: Nádasdy Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok gazdálkodása = Száz. 1933. 205-214. o. Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában I. köt. = Száz. 1934. 244246. o. Jánossy, Dionys: Die russische Intervention in Ungarn im Jahre 1849 = Száz. 1933. 100-102. о. Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852. 1. köt. = Száz. 1941. 85-88. o. Berlász Jenő: A magyar jobbágykérdés és a bécsi udvar az 1790-es években = Száz. 1944. 549-550. o. Szálai Béla: 1928 őszétől - Ángy. szerint októbertől - 1929 decemberéig az Intézet belső tagja. Kezdetben Patsch szemináriumában folytatott Balkán-történeti tanulmányokat, majd "az újabbkori oláh telepítésekre vonatkozólag kutatott az udvari kamarai levéltárban". (Jel. 1929. április 6., 1929 július.) (Külf. 1928/29. 4. o.) "Átkutatta a bécsi udvari kamara és az állami levéltár anyagát az Arad és Zaránd megyékben elterülő kincstári birtokok benépesítésére vonatkozólag; adatai élénk világot vetnek az intéző körök nemzetiségi politikájára." (Külf. 1929/30. 5. o.) 1929. december 4-én hagyta el az Intézetet (Jel. 1930 január.) (FI.) (CHZS 185. o.), bár eredetileg az 1929/30. tanév egész időtartamára kapta az ösztöndíjat. (HK 1929. 230. o.) Székely Ottokár: Az 1923/24. tanévben - Ángy. szerint 1923 októberétől 1924 júniusáig - rendes belső tagként a Róma és az osztrák kormány közötti 1855. évi konkordátum történetét vizsgálta a bécsi állami, kultuszminisztériumi és egyházi levéltárakban. (Jel. 1924 január és július.) (Külf. 1924/25. 9. o.) (FI.) (CHZS 189. o.) Hazai püspöki levéltárakban folytatta ez irányú kutatásait. (Jel. 1925. augusztus 14.) Publ.: Az egyházi nemesség (= Ék. 5. évf.) Szekfü Gyula: "Az 1526 utáni konstantinápolyi követjelentéseket rendezte 1531-ig sajtó alá. Müvének folytatását azonban Török Pál, középiskolai tanárra bízta, aki az első kötet szerkesztésével már el is készült. Szekfü ugyanis egy a legszélesebb körben érdeklődést keltő műnek, a magyar nyelv hivatalos érvényesülése történetének megírásához fogott, melyet budapesti és bécsi levéltári kútfők alapján páratlan energiával már be is fejezett. Müve sajtó alatt van." (Külf. 1924/25. 8-9. o.) Publ.: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790-1848 (Szerk. és a történeti bevezető tanulmányt írta.) (Bp. 1926.) (A Fontes Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez sorozatában.) A házi, udvari és állami levéltár Bécsben. Első közlemény = LK 1924. 18-54. o. Ism. műveiről: Miskolczy Gyula = LK 1926. 252-256. o. Miskolczy Gyula = Száz. 1927. 301-305. o. Szekrényessy Margit: Az 1938/39. tanévben az Intézet változó belső tagjaként - nem tudjuk, mennyi ideig - "Semmelweis Ignácról szóló munkájához előtanulmányokat folytatott a bécsi állami levéltárakban, a régi osztrák közoktatásügyi minisztérium levéltárában, a Wiener Allgemeines Krankenhausban és a bécsi Orvostörténeti Intézetben". (Külf 1938/39. 7. o.) iff. Szentpétery Imre: 1934. november 10-től 1935. július 10-ig az Intézet állandó belső tagja. "A Rudolf korabeli kincstári pereket dolgozta fel. Az udvari kamara levéltárában a Hoffinanz Ungarn anyagából mintegy száz fasciculust nézett át. Továbbá átnézte az állami levéltár Hungaricáit Rudolf korából. Nemcsak a perekkel foglalkozott, hanem az egész kincstári birtokkezeléssel, alkotmányjogi és gazdasági szempontból." (Jel. 1933 szeptember.) (Külf. 1934/35. 6. o.) (CHZS 189. o.) (HK 1934.197. o.). 424