AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Knapp Éva: A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára. Tudományos ismertető

A latin és a magyar kódexeket a Fejérpataky László és BARABÁS Samu dol­gozta fel. A katalógus 1881-ben jelent meg. A latin kódexeket MEZEY László az 1961-ben megjelent nyomtatott katalógusban analitikus módszerrel újra feldolgozta. A magyar nyelvű kódexek szövege megjelent a Nyelvemléktár köteteiben, többnek közülük új kiadása is van. A kódexeken kívül a Kézirattár 300 latin nyelvű középkori kódextö­redéket őriz. Az 1954-ben elkezdődött kézirattári újrarendezés során Mezey László talált egy, a VIII-IX. század fordulóján készült BEDA Venerabilis­töredéket {Vita rhytmica Cuthberti). Ez egyben az Egyetemi Könyvtár egyik legkorábbi kézirata, amely ösztönzője lett a kódextöredék-gyűjtemény ösz­szeállításának. A tö-redékek meghatározása és katalógusa Mezey László vezetésével készült el. A kódexek mellett a Kézirattár három alapgyűjteményét a Diplomata autographa (Dipl. Aut), a Litterae et epistolae originales (LEO) és a szak­rendbe sorolt kéziratok alkotják. Az utóbbit régebben a "könyvszerűen tárolt kéziratok szakrendes gyűjteményé"-пек nevezték. A három alapgyűjtemény elkülönítésének elveit ma nehezen lehet meghatározni. A Litterae et epistolae originales-ban például több olyan bibliográfiai egység szerepel, ami besorol­ható lenne a Diplomata autographa gyűjteménybe is. A két forrásgyűjtemény közötti választóvonal már a múlt században is elmosódott. Erre utal, hogy az újabb kézirattári szerzemények 1907-ben megjelent katalógusában DEDEK Crescens Lajos a Litterae et epistolae originales és a Diplomata autographa kiegészítő anyagát egybeolvasztva közölte, "Documenta et literae originales" címen. A Diplomata autographa anyagát azonban azóta sem so­rolták be a Litterae et epistolae originales gyűjteménybe. Az 1950-es évek­ben Tóth András újra elkezdte gyarapítani a Diplomata autographát, s az eredeti kronologikus rendbe újabb egységeket illesztett kisbetűkkel tört szá­mok segítségével. Csak formális határvonal van a kötetes szakrendi kéziratok és a Litterae et epistolae originales között is. Ha ugyanis egy néhány leveles kéz­irat kötve került a Kézirattárba, akkor a szakrendbe sorolt kéziratok közé, polcra helyezték. Ha viszont egy akár harminc leveles kézirat fűzve érkezett, akkor a Litterae et epistolae originalesba, dobozba tették. A szakrendbe so­rolt kéziratokat, a Kézirattár törzsállományát 1880 körül tíz tematikus cso­portba osztották. A szakrendbe sorolást és a rendezést Szilágyi Sándor rendelte el, utána végezték a katalogizálást. A leírásokat Fejérpataky László, Barabás Samu és SZÁDECZKY Lajos készítették. A katalógus Supplementumát Dedek Crescens Lajos állította össze századunk elején. A szakrendbe sorolt kéziratok megoszlása és jellege a következőkben összegezhető. "A" szak - teológia: több mint 300 bibliográfiai egység, első­sorban XVII-XVIII. századi kéziratok, 80%-uk latin nyelvű. A nemzeti nyel­vű kötetek közül példaként említhető a Lucas a S. Nicolao által 1731-ben Bécsben tartott német nyelvű prédikációkat tartalmazó kötet. A legbecsesebb 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom