AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Knapp Éva: A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára. Tudományos ismertető

magyar nyelvű kézirat KÁLD1 György teljes i?z7>//'ű-fordítása. A fordítás elkészítését 1605-ben Pázmány Péter ösztönözte, s Káldi azt 1607. március 25-én már be is fejezte. A könyvtárba legkorábban bekerült kézirat is ebben a szakban található: ez egy magyar nyelvű Cantionale és Passionate, amely még a turóci korszakból, azaz 1597 előttről származik. "Ab" szak - egyháztörténet: közel 300 tétel, melyek nyelvi és tartalmi összetétele hasonló a teológia szakéhoz. Kiemelhető közülük a morva testvérek tizenhat, különböző tartalmú, német nyelvű egyházi szertartás- és kegyességi könyve, bibliamagyarázata a XVI-XVII. századból. Ezek a szakolcai jezsuita rendházból 1773-ban kerültek az Egyetemi Könyvtár állományába. Az egyháztörténet szak kéziratos anyaga művelődés-, politika-, város-, oktatás-, egyetem- és tudománytörténeti szempontból kellőképpen még nem feldolgozott. A jezsuita História domusok jelentősen segíthetik egy-egy város XVII-XVIII. századi kulturális életének, társadalmi átalakulásának újraértékelését. így például az iskolai szín-játszás adatait közreadó forráskiadvány sorozat nem kismértékben a história domusok anyagán alapul. Kassa esetében a források lehetővé tették annak bemutatását, hogy a jezsuita szervezésű laikus vallási szervezetek a társadalom összetartása mellett hogyan segítették elő a társadalmi átrétegződést, s a hatalmi viszonyok megváltoztatásával, egy társadalmi és vallási elit kialakításával hogyan járultak hozzá az új, katolikus többségű városi társadalom létrejöttéhez. Az "Ab" szak Acta Paulinorum részének tíz kötete nem csupán az egyházjog történetének nagyrészt feltáratlan adatait tartalmazza, hanem hozzájárulhat a nyomdatörténet megoldatlan kérdéseinek megválaszolásához is. így például a tévesen feltételezett XVIII. századi máriavölgyi nyomda esetében az Acta Paulinorum egyik irata alapján lehetett bizonyítani, hogy ez a nyomda valójában nem létezett. További szakok: "B" - jogtudomány (több mint 200 egység), "C" politika (12 egység), "D" - orvostudomány (102 egység), "E" - matematika és természettudomány (137 egység). Az utóbbi szakban a német nyelvű kéziratok aránya mintegy 20%. Tudománytörténeti szempontból mindegyik gyűjtemény megérdemelné a részletes feldolgozást. Az "F" - filozófia, esztétika, pedagógia szakban több mint 150 bibliográfiai egység található. Ezeknek a kéziratoknak a feldolgozásához a könyvtár munkatársai és hozzájárultak. BEZENYI Béláné például KAZAY Gábor kálvinista köznemes A Philosophia Győzödelme ...című, 1836-ban befejezett kéziratát mutatta be. A könyvtár gazdag történeti kéziratos forrásai a "G" - történelem, irodalomtörténet, földrajz, néprajz szakban találhatók. A mintegy 700 bibliográfiai egység között van például Heinrich BULLINGER Zürich történetével foglalkozó munkájának XVII. századi másolata. Ez a szak tartalmazza a legtöbb, több mint ötven német nyelvű kéziratot. A gyűjtemény viszonylag sok magyar vonatkozású, részben kiadatlan várostörténeti forrást is őriz. Johann Ludwig KUEFSTEIN felső-ausztriai kormányzó, Hans von MOLARTH és 28