AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Knapp Éva: A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára. Tudományos ismertető

kéziratot vettek számba a nagyszombati rendházban. A források nem utalnak arra, hogy a már a XVIII. század végén is ritkaságszámba menő nyomtatványokat és a kéziratokat elválasztották volna a többi nyomtatványtól. Ez megfelelt a korabeli európai szerzetesi könyvtári gyakorlatnak. Legkorábban a kéziratok önálló számbavételének az igénye merült fel. Az aboliciós korszak végére erőteljesen kibővült, vegyes tartalmú kéziratos állományt a XVIII-XIX. század fordulóján kezdték el feldolgozni. Az unikum kéziratok katalogizálása során szükségessé vált a nyomtatványok feldolgozásától eltérő szempontok kidolgozása. Ennek ellenére a kronológiai és a minőségi elvek a XIX. század középé ig-nem játszottak nagyobb szerepet az állomány felállításában. Ekkor kezdődött meg a Kézirat- és Ritkaságtár anyagának fokozatos leválasztása és eltérő kezelése. 1857 előtt csak a kéziratokat kezelték önállóan: az igazgatói szobában külön szekrényben őrizték őket. Az új gyakorlat FEJÉR György igazgatósága (1823-1843) alatt összekapcsolódott a kéziratos anyag első, tervszerűnek mondható gyarapítási időszakával. Az egyetemi előadásokon készített kéziratos jegyzetek, professzori hagyatékok (például LAKITS György, KATANCHICH Péter kéziratai), valamint a könyvtár és az egyetem történetével foglalkozó kéziratok ettől az időtől kezdve viszonylag rendszeresen kerültek be a könyvtárba. Az 1840-es évek elején mintegy 1400 kéziratos állagot tartottak nyilván. A kéziratok közül a Kaprinai gyűjteményről az 1840-es években önálló katalógus készült. TOLDY Ferenc igazgató (1843-1873) bevezette a kéziratok teljes körű kezelését, s szorgalmazta a történeti és irodalomtörténeti kéziratos források beszerzését. Gondosan áttekintette a kéziratokat és elrendelte, hogy a könyvtár az 1802-ben visszaállított szerzetesrendeknek se adjon vissza kéziratos anyagot. A Toldy által 1846-ban kidolgozott szervezeti szabályzat intézkedett a kézirat- és ritkasággyűjtemény leválasztásáról a könyvtári alapállományból. A Kézirat- és Ritkaságtár történeti katalógusai viszonylag rövid, 100-150 éves múltra tekintenek vissza. A kéziratok első betűrendes cédulakatalógusát GARAY János, a Kézirattár első gondozója 1849-től kezdte el készíteni. Mivel ez nem tartalmazott részletes felvételeket és utalásokat, a nyomtatott katalógusok megvalósításához további előmunkálatokra volt szükség. Az alapállománytól leválasztott kézirattári anyag első katalógusa 1857-re készült el. 1858-ban állt össze a nem kéziratos különgyűjteményi anyag (például ősnyomtatványok) első, összegző számbavétele. Az 1858. decemberében tartott un. szakmai könyvtárvizsgálat során a vizsgálóbizottság javasolta a Garay-féle kézirattári katalógus felülvizsgálatát, kijavítását, s előírta egy metszetkatalógus elkészítését. Mindez csak a könyvtár új épületébe történt átköltözés (1876) után valósulhatott meg. Ekkor vált lehetővé a ritkaságtári nyomtatványok végleges 22