AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)
Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése
223.); más esetekben akrosztikon (A 101.) vagy a kiállítás azonos volta (A 80., 81., 99., 100., 12—229.) bizonyítja, ill. valószerűsíti az együvé tartozást. Hasonlóan bizonytalan az eredete még több szlovák nyelvű, részben) katolikus (A 82.), részben evangélikus (A 135., 136.) hittudományi, ill. természet- és orvostudományi (D 56., 59., E 27.) kéziratnak is. ELVESZETT KÉZIRATOK Az eddigiek során a fejlődésnek azt az irányát próbáltuk érzékeltetni, mely a kézirattár gyarapodására a különböző korszakokban változóan érvényes szempontok szerint jellegzetes volt. Egy tár életéről szólva — ha erre kézzelfogható adatok állnak rendelkezésre — érdemes megemlékeznünk a veszteségekről is, melyek lehetnek esetlegesek, de lehetnek törvényszerűségekhez kötöttek is. Ezekről a veszteségekről csupán időigényes kutatómunkával nyerhetünk teljes képet. Éppen ezért ezen a téren — adott keretek közt — nem törekedhetünk teljességre. Nem foglalkozhatunk р. o. ilyen szempontból a könyvtár első, 1632-ben kezdett katalógusával, mivel abból csak aprólékos nyomozás után lenne kiszűrhető a kéziratos anyag. Könnyebben boldogulhatunk már az 1690-ben kezdett katalógussal, melyben a kéziratok túlnyomó többsége — bár a könyvanyaggal együtt — de a jelleg feltüntetésével szerepel 71 . A ma már hiányzó érdekesebb tételek közül elsősorban egy Strigonienses Rubricae с rituális könyvet (S. can.—1628), valamint Pázmány Péter egy filozófiai kéziratát (De anymae metashysica —P. phil. —- 1690) kell említenünk. De jelentősek még Bethlen Farkas kalandos sorsú magyar történeti művének egy másolata (147— Л 742); Forró György nyolckötetes magyar szónoklatgyűjteménye (271—1642/1690), mely feltehetően az abolíciókor maradt valamelyik jezsuita atyánál. Említhetők még Horst Hermann hittudományi művei, Rakolupszky János optikai értekezése (O. math. — 1690) 72 , valamint egy-két kevésbé jelentős hittudományi kézirat Joannes Lugo-tól, Antonio Pereztől, Alphonsus Pisanustól. Az 1690-es katalógusban kétségtelenül kéziratként jelzett műveken kívül több olyan is akad, melyekről feltételezhető, hogy kéziratok voltak. Ezek közül csupán a legérdekesebbeket említjük meg. így р. о. a Szt. Erzsébet magyar nyelvű életrajza (403—1692), egy házassági jogszabálygyűjtemény (M. hung.—1632) Telegdi Miklós Conciones in dominicas с kötete ( T. conc.—1692), egy Hospitale praedicantis calvinistici с hitvitázó irat (585—1690), egy czenstochowai vonatkozású, a „fol. min." jelzésből következtetve színes ábrákkal díszített Gigantomachia (243—1666), egy Bethlen Gábor ellenes Vindiciaeecclesiasticae с mű mindhárom példánya (V. ápol.— 1673, 1680, 1692), valamint Petrus Matthioli Herbariumi (M. Med.—1618). Hogy aztán a katalógusban szereplő számos Biblia, Conciones, Dictionarium, Grammatica, Prophetarum libri, Societas Jesu, Theses, Vita címkezdetű tételek közül melyek voltak kéziratok, s ezek közül melyek vesztek el, ma már aligha lehetne megállapítani. Az 1780 tájt készült katalógus korábban már említett kézirat-füzetének számos, igen érdekes tétele ma nem található, de nem volt már található a nyomtatott katalógus összeállításakor sem. Az érdekesebb ilyen tételek 73 : Compendium Newtonianae 71 Az egyes tételek utáni számok a katalógus lapszámára (egyes esetekben betűjelére), ill. az állományba vétel időpontjára utalnak. 72 Rakolupszky másik itt szereplő kézirata („Mathematica notata") valószínűleg azonos az E 3. jelzetű kézirattal. 73 A katalógus az anyagot sorszámozás nélkül, betűrendben sorolja fel; az évszám az állománybavétel időpontjára utal. 38
