AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése

Bohemiae с. 1776-ban készített cseh közigazgatási helységnévtár (B 77.), benne az 1771. népszámlálás adatai és a prágai házak összeírása. Orvostudományi vonatkozásban érdekesek Antonius Varus jenai (D 1.) és Hercules Saxoniae padovai (D 2.) orvosprofesszorok előadásairól készített jegyzetek, egy XVII. (D 57.) és két XVIII. (D 63., 87.) századi gyógyszerkönyv, egy 1728-ból származó tábori felcser-gyógyszerkönyv (D 64.), egy a XIX. század elejéről származó, humoros című egészségügyi felvilágosító könyv (D 79. — „Kunst und Art... gesunde^ schöne, dauerhafte und vernünftige Kinder zu machen"), egy ugyanakkor keletkezett, túlnyomórészt titkos írással írt orvosi tanácsgyűjtemény (D 27.) és egy az 1830/31es kolerajárvánnyal kapcsolatos terjedelmes gyűjtemény (D 26.). A természettudományi szakcsoportban a kistapolcsányi uradalmi kert 1797-ben összeírt növényjegyzéke (E 57.) és egy, feltehetően oktatási célra készített szekfűrajzgyűjtemény (E 46.) mellett régi szakácskönyveket (E 74—1557.; E 75—

XVII. század; E 77—1771.) és katonai szakkönyveket találunk. Ez utóbbiak közt érdekes egy téves szakozás során idekerült, 1628—1787 közti anyagot tartalmazó hadbírói rendtartási gyűjtemény (E 91.). A filozófiai-pedagógiai csoportból említésre méltóak a pozsonyi gimnázium 1766—1802 közti történetére vonatkozó iratok (F 76 —81., 84—85.) és Schaffrath Lipót egyetemi tanárnak az egyetem történetére vonatkozó, a jozefinista korból származó iratai (F 72.). Tekintélyes mennyiségű és jelentős az ide tartozó történeti anyag is. Ezek közül messze kiemelkedik a Tabulae orbis с XVI. századi, 24 lapból álló kéziratos térképalbum (G 177.) Európa, Ázsia és Afrika tájairól. Schweidnitz és Jauer hercegségek okmánytára (G 38. a.) 1353—1603 közti iratok másolatát tartalmazza. A XVII. századi mediterrán kalózkodás történetéről szól a Geschichte von der Barbarey с kötet (G 7.). Érdekes még a Bánságról 1774-ben készült ismertetés (G 189. a.), egy az 1770— 1782 közt kiadott oktatásügyi rendeleteket tartalmazó kötet (G 166. a.). Itt említjük meg Latsny Ádámnak a Szinnyei-féle életrajzi lexikonban nem szereplő magyarszlovák szótárát a XVIII. század végéről (H 10.) egy vegyes kötetet, benne Grassalkovich Antal kamarai tanácsos Beteges és unalmas gondolattyai c. elmélkedéseit (H 22.) és Csergits Simonnak az 1797-es insurrectióról írt verses pamfletjét (G 516.), melyről a kézirat azt jelzi, hogy az 1798-ban nyomtatásban is megjelent; erről azonban a bibliográfiák nem tudnak. Ma már nem tisztázható módon került a könyvtárba az a füzet, mely Kisfaludy Károly 24 rajzos illusztrációját tartalmazza (G 902.), Ebbe a csoportba tartoznak a könyvtár-jegyzékek közül az 1848-as Radical Kör (J 51.) könyvtárának katalógusai. A bizonytalan provenienciájú tételek közül külön csoportban kell megemlékeznünk azokról a kéziratokról, melyek különböző magyarországi felsőoktatási intézmények oktatás-történetére nyújtanak adatokat. A szerzetesrendek feloszlatása, ill. az egyetemnek Budára történt áttelepítése után létesített nagyszombati, később pozsonyi akadémiától (Ab 63., F 38., 39., 24., G 36.), a szombathelyi papneveldéből (Ab 62.) jellegtelen, a pápai református főiskoláról érdekes ilyen kéziratok kerültek a könyvtárba: Rácz István professzor statisztikai jogi, történeti, természettudományi (B 27—30., E 51., G 37.), a neves Mándi Márton István filozófiai (F 23.) előadásai. Császár Ferencnek, a József Ipartanodában tartott gyakorlati jogi előadásairól (ВИЗ.) valamint egy földmértani tárgyú, meg nem határozható intézménytől eredő feladatgyűjteményről (E 32.) emlékezhetünk még meg. Ebbe a csoportba soroljuk azokat a szlovák nyelvű kéziratokat, melyeknek egy része Dlabács (Dlabacz, Dlubacz) János könyvtárából kerültek a kézirattárba; ezek eredete egyes esetekben exlibris-bejegyzés alapján azonnal megállapítható (A 23.,. 37