AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)
Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése
Gyulától cserébe egy a XVII. század második feléből származó Újszövetség-kivonatot (A 251.) és egy szepességi eredetű perrendtartást (B 148.) kapott a könyvtár. 1938-ban Szmodics János cigány nyelvtanának másolata és egy cigány-magyar szótár (H 141.) jutott ily módon a könyvtár állományába. Az Egyetemi Könyvtár egyik szorgalmas írnoka, Biancovich János 1827-ben másolás útján gyarapította több értékes darabbal a kézirattárat. Ezek közül említésre méltóak Liptó megye jogbiztosító iratainak jegyzéke (G 60.), Fabritius (Fabriczy) Lajos (1756—1810) tudománytörténeti szempontból jelentős 1810. évi horvátországi útleírásai (G 188. és 189. — bennük egy földrengésről szóló beszámoló), ill. az 1646/47. és 1722/23. évi országgyűlésekkel kapcsolatos források gyűjteményei (G 45. és 52.). Különleges — politikai természetű -— módon gyarapodott 1853-ban a könyvtár állománya. Az államügyészség ekkor adta át a külföldre távozott Teleki László elkobzott könyveit (17 darabot), köztük egy kéziratokat és unicum-nyomtatványokat egyaránt tartalmazó Articuli diaetales principum Tránsilvaniae c, az 1571—1693. évekre vonatkozó kötetet (G 507.), mely még az idősebb Teleki László könyvtárából származhatott 68 . A magyarországi szerzetesrendekkel kapcsolatos politikai akciók során nem csupán a XVIII. századi abolíció következtében kerültek kéziratok a könyvtárba. 1919ben a Hevenesy-gyűjtemény kiegészítéseként hat kötet a Kegyesrend Könyvtárából került vissza 69 ; ezeket 1947-ben egy újabb kötet követte (J 128.). Több szerzetesrendnek 1950-ben bekövetkezett feloszlatása, ill. állami szervek juttatása, magánkönyvtárak állami kezelésbe következtében szintén jutott értékes kéziratos anyag az Egyetemi Könyvtárba. Ezek közt a legjelentősebb a kalocsai jezsuita rendházrendtörténeti, oktatási és gazda ságigazgatási kéziratainak szinte teljes gyűjteménye (Ab 250.); ez az anyag tanulságosan egészíti ki a jozefinista abolíció alkalmával ide került rendtörténeti anyagot, mivel a legújabb korig tartalmazza az adatokat. Ebbe a csoportba tartozik a jezsuita bibliográfus Tóth Mike magyar jesuiticum-jegyzéke az 1853—1925. évkorból (J 134.). Egyes egyetemi tanszékeknek az egyetem átszervezése nyomán bekövetkezett megszűntekor szintén érkeztek kézíratok a könyvtárba. Az egyházjogi tanszék könyvtárából négy kézirat származott, köztük Cherny József (B 180.) és Vízkelety Ferenc (B 229 — 230.) egyházjogi előadásai. A közgazdaságtani tanszék könyvtárából egy Malthus-másolat került így a kézirattárba (C 8.). Bizonyos mértékig régi hagyományok folytatását, másrészt újszerű gyűjtési tevékenységet jelez az Egyetemi Könyvtár gépiratos disszertáció-tárának új sorozata, mely két forrásból táplálkozik. Egyrészt a MTA Tudományos Minősítő Bizottságától érkeznek meg könyvtárunkba az Akadémia I. és II. osztálya felügyelete alá tartozó tudományágak terén készített kandidátusi és doktori értekezések. Másrészt az ELTE természet- és bölcsészettudományi karai küldik át — most már egyre javuló rendszerességgel — az ott készített doktori disszertációkat. A papírgyári zúzdák átvizsgálása alkalmával — sajnos — csupán egyetlen kézirat „akadt horogra": egy német nyelvű, a XIX. század elején készült orvosi jegyzetfüzet (D 98.). Részben a kézirattárnak 1954 után végrehajtott rendezése során, ill. a későbbi években több ott őrzött, de korábban állományba nem vett tétel kapott kézirattári jelzetet 70 . Ilyenek: Huszti József joghallgató kánonjogi jegyzetei az 1785/86-os tanév68 Teleki László könyveire 1. Tóth A.: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet 1849—1876. = Tanulmányok Budapest múltjából. XII. Bp. 1957. 469. 1. 69 G 313./I— II., 314., 139./I— II. — A kérdésre 1. a 10. jegyzetben id. tanulmány 25.1. 70 Eredetüket a növedéki naplóban „Lymbusból" kifejezéssel jelöltük. 3* 35
