AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)
Egyéb tanulmányok - Dümmerth Dezső: A magyar fejedelemség keletkezése és eszmevilága
szerint igen sokféle színezetű, az isteni hasonlóság eszméje azonban a szakrális királyidea minden ismert változatában kimutatható. A steppei lovasnomádok kultúrkörében is. A türk birodalom uralkodói eszméjéről az orkhoni feliratok egyes kifejezései világosítanak fel bennünket, a VIII. századból. Figyelemreméltó, hogy ez volt az a birodalom, melynek keretében a magyarság függetlenülése előtt élt. De fennmaradtak a IX. század elejéről a dunai bolgár kánok feliratai is, akik az Árpádokkal rokon, ugyancsak Attila-hagyományú dinasztia szellemi örökösei voltak. Hasonlítsuk össze e feliratoknak a fejedelmi hatalom eredetét és természetét értelmező kifejezéseit: ORKHONI FELIRATOK: 31 TIRNOVÓI FELIRATOK: 32 1) • • • az ember fia mind arra teremtetett, hogy 1) ... az ember, ha derékul él is, meghal, s más meghaljon, mikor az Ég az időt kijelöli száma- születik ... ra ••• 2) Omurtag kán üvgi a földön, ahol született, 2) Az Ég rendeléséből, s mert így kívánta az én az Istentől behelyezett fejedelem ... jósorsom, kagán lettem, MADARAI FELIRATOK: 3) Én, az Ég-Istenhez hasonló, az Égtől szüle- 3) Az Istentől behelyezett, Istenhez hasonló tett türk Bilge kagán ... Malamír kán. Ami ebben az összehasonlításban a legfeltűnőbb, az „isteni hasonlóság" gondolatának, mint az uralkodói eszme magjának szívóssága. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a három felirat mennyire más körülmények között keletkezett, s milyen eltérő életviszonyok hátterében. Az orkhoni felíratok az ősi, lovasnomád kultúrkörben születtek, a steppéken, a keleti türk birodalomnak inkább Kínához, mint Európához közelálló területén. A bolgár, tirnovói és madarai feliratok viszont a dunai Bulgáriában, a keresztény Bizánc szomszédságában és hatásától megérintve, városlakó, letelepült életformában. Mégis, tévedés lenne a két felirat mondanivalóját eltérőnek tartani, s azt hinni, hogy Omurtag kán földön való születésének kihangsúlyozása „reálisabb" elképzelést takar. A születés és a halál földi törvényszerűségeit mindkét felirat ismeri. Az orkhoni felírat Bilge kagánja sem azt mondja, hogy az „égben", hanem az „Égtől" született, ami nagy különbség. Az „Égtől való születés", mint ő maga értelmezi, az isteni hasonlóságot jelenti. S ugyanezt mondja magáról a bolgár Malamir kán is, ami megvilágítja, hogy az „Istentől behelyezett fejedelem" kifejezést sem a nyugat-európai, keresztény tan istenkegyeimiségi eszméje szerint kell felfognunk, hanem az ősi, pogány, szakrális értelemben: az isteni hasonlóság eszméjében. Ha ez az eszme az egymástól oly eltérő kulturális és társadalmi viszonyok között élő keleti türkök és dunai bolgárok között, még egy évszázadnyi távolságban sem változott meg, úgy bizonyosra vehetjük, hogy a türk-kazár méltóságrendszert átvevő, IX. századi magyarság sem gondolkodott másképpen a fejedelmi eszmét illetően. A Turulmonda mítoszával értelmezett Álmos alakját is „égtől születettnek", isteni hasonlóságúnak fogta fel. S a szakrális királyeszme lényege ebben az isteni hasonlóságban rejlik. 31 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról, i. m. 28, 29, 36 1. 32 Fehér Géza: A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik. Bp. 1930. 144, 150. 1. 218