AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)
Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése
szonylag kevés van, mivel az orvosi kar csupán pár évvel a jezsuita rend feloszlása előtt létesült. (Mint látni fogjuk, egy-két ilyen jellegű kézirat a szakolcai rendházból került a könyvtárba, az ott működött Aibl Vince jóvoltából.) Hosszú ideig jelzet nélkül őrizte a könyvtár kézirattára azokat a magyar tudománytörténeti szempontból egyedülállóan érdekes meteorológiai feljegyzéseket, melyeket az egyetemi csillagvizsgáló állomáson Weiss Ferenc professzor irányítása alatt 1763-ban és 1767-ben vezettek (LEO 614/1.). Az egyéb természettudományi vonatkozású kéziratok nem tanúskodnak minden kétséget kizáróan arról, hogy a nagyszombati kollégiumban intenzív volt a fizikai irányzat. Az anyag túlnyomó többsége a XVII. század második felében élt, s diplomáciai missziókban is résztvevő Rakolupszky János hagyatékából származik, és elsősorban matematikai jellegű: Petrus Ramus egy művének másolata (E 2.), Stifelius aritmetikájának kivonata (E 3.) az ingolstadti kollégiumban használt jegyzetek (E 5 — 6.). Nagyszombati oktatással csak két kézirat kapcsolatos: az egyik Compendium Newtonianaephilosophiae, a bölcsészettudományi kar 2. évfolyama számára (1699—E 24.); a másik egy convolutum, mely matematikai példatár mellett egy Aristoteles-kommentárt tartalmaz (1719 —E 10.). A XVII. század végéről származik még két érdekes eredeti nagyszombati kézirat: egy alchimia-kötet és egy csillagászati mű (E 43. és 22.). Nem sok, de érdekes a nagyszombati erdetű filozófiai kézirat. Első helyen kell említenünk Pázmány Péter két művét. Az 1599-ben Grazban írt Physica с Aristoteles-kommentár (F 6.) 24 két példánya közül az egyik az egyetemalapító érsek kezeírása, és halála után került a könyvtárba. A Dialectica (F 7.) az eredeti kéziratról kiadási céllal készített másolat; maga a mű akkor Pázmány halála miatt nem jelent meg, s csupán a XIX. század végén, összes művei kiadásakor látott napvilágot. Magyar könyvtártörténeti szempontból figyelemre méltó az a hat görög nyelvű értekezést tartalmazó kötet, mely előbb Sambucus János, majd Istvánffy Miklós birtokában volt, s utóbbi révén került (feltehetően Pázmányhoz fűződő kapcsolata következtében) a nagyszombati kollégium könyvtárába (F 28.). A kötet tartalma vegyes, kolligátumba kerülése csupán az azonos nyelvvel magyarázható, a nyomtatott katalógus filozófiai csoportjába is csupán azért került, mert első darabja bölcseleti jellegű. Egyébként a szakcsoportokba sorolás más esetekben sem volt következetes. így került p. o. a filozófiai szakba csupán címe miatt az Acta promotionis magisterii philosophici... c, nagyszombati eredetű kötet (F 44.), mely sem nem filozófiai, sem nem pedagógiai jellegű, hanem egyetemtörténeti: a bölcsészeti karon 1674—1702 között licenciátusi fokozatot nyert hallgatók promócióiról tájékoztat (s a katalógusban szereplő nevek is csupán az első promócióra vonatkoznak). Érdekes módon viszonylag kevés volt a nagyszombati könyvtár történeti, ill. az azzal együtt kezelt földrajzi kéziratos anyaga. Ezek közül kiemelkedő helyet foglalnak el az ún. Kuefstein-iratok (G 4.), Johann Ludwig von Kuefstein követ hagyatéka (benne Ludwig von Molarth konstantinápolyi követ iratai). A gyűjteményt — mely sok érdekes adatot tartalmaz a XVII. századi osztrák diplomácia történetére Kuefstein jezsuita fia, Gotthilf hagyta a könyvtárra 243 Nagyszombatban, 1663-ban bekövezett halálakor. Az ősi székváros, Nagyszombat és az egyetem szoros kapcsolatára két kézirat 24 A nyomtatott katalógus összeállításával kapcsolatos módszer bizonytalan voltára utal, hogy egy másik Aristoteles-kommentárt minden utalás nélkül a természettudományi szakba osztottak be (E 10.), csupán azért, mert a convolutum első darabja matematikai jellegű volt. 24a Donath Regina: Egy törökkori forrásgyűjtemény az Egyetemi Könyvtár kézirattárában. (Az EK Évkönyvei II. Bp. 1964. 193—212. 1.) — U. ő.: Iratok a westfáliai békekötés történetéhez. U. o. III. Bp. 1966. 239-262. 2* 19
