AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Egyéb tanulmányok - Hölvényi György: Wagner Károly és a Bél-iskola

gazdasági súlyát növelték, hanem a népesedési változásoknál is jelentősebb volt az egymást követő szellemi áramlatok hatása. A humanista kultúra, a reneszánsz művészet, majd a protestantizmus lutheri formája alakította mélyrehatóan e vidék szellemi arculatát. A szepesi németek kulturális kisugárzása elsősorban Sárosban figyelhető meg. Gondoljunk pl. Bártfa jelentőségére hazai könyvtörténetünkben.. A híres szepességi iskolák: Lőcse, Késmárk jelentős kultúra-közvetítő szerepet töltöttek be Bécs megkerülésével. A fiatal Wagner Károly a jezsuiták hagyományos, de egyre inkább korszerűtlenné váló tanulmányi rendje szerint végezte iskoláit több, mint egy évtizeden át. Közben ídőt talált arra is, hogy az iskolából magával vitt magyar, német, latin és szlovák nyelvtudását tovább fejlessze a francia és görög nyelv elsajátításával, és részt vegyen a jezsuita történetírók oklevélgyűjtő munkájában. Egyelőre nincs semmi hiteles adatunk arról, vajon kedvtelésből avagy rendtársai biztatására, felkérésére kezdett-e foglalkozni a történettudománnyal? Szepeshelyi kutatásaira emlékezve írja az Analecta Scpeusii előszavában: „Midőn felsőbb hatóságaim akaratából a Szepességen működtem, sem aprólékos, sem az újabb iratok, sem a codexek kéziratai nem kerülték el a figyelmemet. Az alkalom, idő és hely egyaránt kedveztek annak, hogy a tanulás azon ágát, melyet már előbb csodálatosan megszerettem, műveljem . . . barátaim nemcsak helyeselték, de sürgették is, hogy feltett szándékomtól el ne álljak . . ."

3 Nyilvánvaló, hogy Wagner legkésőbb nagyszombati teológus évei során már személyesen ismerte Kaprinai Istvánt, Katona Istvánt és Pray Györgyöt. Lehetséges, hogy az ő közbenjárásukra helyezték Szepeshelyre, ahol 1762-ben a grammatikai osztályt vezeti.

4 Minden szabadidejét levéltári kutatással tölti. Zbiskó József Károly szepesi prépost támogatásáról így emlékezik meg önéletrajzában: „Tekintélyével és biztatásával hozzákezdtem a magyar vonatkozású anyag gyűjtéséhez és leírásához Ő nemcsak gazdag könyvtárát bocsájtotta rendelkezésemre, hanem kutatásaimhoz a Levéltárat is megnyitotta."

5 Itt ízleli meg először az önálló kutató munka örömét. Az eléje táruló okleveles anyag páratlan gazdagsága és pátriájának szeretete azt sugallta, hogy munkásságának tárgya Sáros és Szepesség legyen. Terveit hamarosan megfogalmazta Kaprinai Istvánhoz írt, 1762. április 6-án kelt levelében: „Az a szándékom, hogy Felső Magyarországot, vagy Tiszáninnenit történelmi és földrajzi módszerrel megírjam, amint Bél tette az ő Dunáninneni Magyarországában, mindazokat elhagyván, melyeket ő unos-untig sűrűn ismétel s azokat a családok jogaira lehet vonatkoztatni. Énmagam is gyakran hallottam, hogy ezért Bélt sok nemes kárhoztatta. Kezdem Sárostól és innen szándékozom tovább haladni, ha a Fentieknek is tetszik, Abaújvárhoz, Zemplénhez és így tovább. Vállalkozásomnak ez a vázlata: Röviden érintem a provincia nevét, majd a határokat és mesgyéket, folyókat, patakokat, híresebb hegyeket, erdőket, forrásokat és más természeti és 3 Babura László: Wagner Károly. = Szepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyve. I. Lőcse. 1885. 42. 1. 4 Wagner Károly: Biographia mea Kovachichio Budám submissa. Kézirat — 1786 (?). OSZK Fol. Lat. 446. 5 Uo. 331